Várok, mint egy szunnyadó kőrakás,
Ki észrevesz, elhord és minden más.
Ki látja bennem a lehetőséget,
Ki észreveszi, mi rejlik bennem.
Neki adom a lehetőséget.
Kategória:
Versek
|
Megtekintések száma:
917
|
Hozzáadta::
Unicita
|
Dátum:
2011-08-30
|
|
Mint kínzó kényszer Éhezőnek egy falat után Úgy kúszik bőröm alá a vágy Csak állok némán,sután Perzsel-hevít,s közb
...
Tovább »
Kategória:
Versek
|
Megtekintések száma:
979
|
Hozzáadta::
Unicita
|
Dátum:
2011-08-30
|
|
Csókod,még érzem a számon
Pezseg testem,utánad vágyom
Nem csitul a lelkem,Téged keres
Minden percben Rád gondolok,érezlek. Hiszen itt hagytad tested melegét
Csókod ízét,karod ölelését
Mindig végig kíséred napom
Gondolatban Veled vagyok. Ha,majd újra eljön az est
Megszűnik minden körül
...
Tovább »
Kategória:
Versek
|
Megtekintések száma:
1021
|
Hozzáadta::
Unicita
|
Dátum:
2011-08-30
|
|
Én rontottam el ...  ... Álmaimban ...
Minden olyan egyszerű.
Miért van az, (?)
Ébren más az egész. ... Rosszul ...
Ismertem, meg a világot.
A valóságot taníthatták ... volna ...
Nem csalódnék,
...
Tovább »
Kategória:
Versek
|
Megtekintések száma:
1048
|
Hozzáadta::
Unicita
|
Dátum:
2011-08-30
|
|
Miért van, ha megnyílok,
Mindig pofára esek.
Miért van, ha szeretném,
Nem szeretnek...
Ha igazat szólok,
Megriadok...
Szaladok, mindenen át,
Magammal víve
Mások, gondolatát
Kategória:
Versek
|
Megtekintések száma:
941
|
Hozzáadta::
Unicita
|
Dátum:
2011-08-30
|
|
Hányszor féltselek Téged még
Némán, csendben, hangtalan
Féltselek, akár csak az életem
Hányszor várjak aggódva Rád
Így riadtan, ugrásra készen
Minden kis, neszre hasztalan
Hogy esetleg valami bajod van
A Te hiányod épít a lelkemben
Magas, fekete, nagy falakat
Mennyi nehéz éjszaka kell még?
Ahhoz, hogy végre megértsed
Nem kell már így az egyedüllét!
Nem kell a szomorú magány
Nem-nem
...
Tovább »
Kategória:
Versek
|
Megtekintések száma:
952
|
Hozzáadta::
Unicita
|
Dátum:
2011-08-30
|
|
Meddig él a régen várt csodám veled?
Gyönyörű még, amíg csend van benned.
Hát menj, ha hív a szó, mi szívedig hatol
S ereje így, kilök a pillanatból.
Nem az arc, nem a hang, nem a kéz
Mi fáj, ha holnap nincs itt már.
Ez a perc, ez a nap, ez az év,
Mit elszalasztottál.
Van-e olyan szép a messzeség,
Hogy ne legyen az túl nagy veszteség,
Mit ellopsz, mit eldobsz,
Ami itt és most még benned él.
Van-e olyan kín, mit át nem élsz,
H
...
Tovább »
| |
