Unicita - Ókori világ hét csodája
Hétfő, 2016-12-05, 9:43 PMNyitólap | Regisztráció | Belépés

Honlap-menü

Ajánló

Ennyi ideje

Belépés

Keresés

Statisztika


Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0
unicita.ucoz.hu PageRank

Japán oktatás

A mai nap képe

Pontos idő

Időjárás

Hőtérképbr

Holdfázis

CURRENT MOON

Látogatók innen:

Free counters!

Ahonnan jöttél

Ókori világ hét csodája

Az ókori világ hét csodája


  1. A gízai piramisok
  2. Szemirámisz függőkertje
  3. Az epheszoszi Artemisz-templom
  4. Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra
  5. A halikarnasszoszi mauzóleum
  6. A rodoszi Kolosszus
  7. Az alexandriai világítótorony

Az ókori világban számos olyan építmény született, amelynek méretei még a mai kor emberét is lenyűgözi. Ezek az építmények sokkal inkább kiérdemlik a „csoda” jelzőt, mint az utóbbi század építményei, mivel akkoriban, nemigen állt olyan technológia az építészek rendelkezésére, mint manapság.

Megjegyzendő, hogy a legtöbb ókori csoda építési technológiáját, több száz éves régészeti kutatómunka után sem sikerült pontosan meghatározni. Sőt, például a piramisokat a XXI. századi csúcstechnológiával és kifinomult eljárásokkal nem tudnák reprodukálni.

Feltehetően első alkalommal szidóni Antipatrosz említette a hét csodát az i. e. 2. században írt epigrammájában.

A műben a legimpozánsabb és a legpompásabb építmények szerepelnek, amelyek a következők:

"A legrégebbi"
A gízai piramisok

Gízai piramisok néven három piramist értünk: az egyiptomi óbirodalmi Hufu, Hafré és Menkauré fáraók piramisait. (A három fáraó görögösített nevén – Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz – is ismert.)

Maga a teljes piramismező a három nagy piramison kívül magába foglalja a hozzájuk tartozó halotti templomokat, kisebb piramisokat – köztük I. Hotepheresz, I. Merititesz és Henutszen királynék piramisát –, a Nagy Szfinxet, Hafré és Menkauré völgytemplomait, Hentkauesz királyné sírját, a nemesek masztabáit és más, a halottkultusszal, illetve az építkezéssel kapcsolatos épületeket.

Valamilyen érthetetlen okból kifolyólag csak a Kheopsz fáraó piramisa az ókori csoda. A másik két piramis felépítése, gondolom már gyerekjáték volt.

Helyszín:Egyiptom
Felépítésének időpontja:I. e. 2550
Elpusztulásának időpontja:Jelenleg is állnak
Magassága:146,7 méter
Alap élhossza:232,4 méter

"A legtöbb félreértésre okot adó"

Szemirámisz függőkertje



Szemirámisz függőkertje (ismeretes még a babilóniai függőkert elnevezés is) és Babilon falai Babilóniában (ma Irak területén található) az ókori világ hét csodája közé tartozik. Feltételezhetően ezek az építmények II. Nabú-kudurri-uszur kérésére épültek, i. e. 600-ban. A kerteket Nabukodonozor király parancsára alakították ki. A király a feleségét akarta megörvendeztetni a kerttel, aki folyton-folyvást szülőföldje zöld vidékei után sóvárgott.

Egy másik elképzelés szerint a függőkertek az Eufrátesz partján épült teraszokon álltak, és a folyóból szivattyúk segítségével látták el vízzel. A kertekben a következő növények voltak megtalálhatók: rózsa, gránátalma, füge, mandula, dió, vízililiom. Babilon ásatója, Robert Koldewey a 19. század végén e teraszok alapjait vélte felfedezni. (Ebben megerősítette a Biblia is, mely két helyen említ terméskő alapozást, ebből az egyik ez volt).

Más kutatások azonban a ninivei északi palotából előkerült, Szín-ahhé-eriba (i. e. 704 – 681) asszír király ninivei palotájának környékét ábrázoló domborműveken vélnek felfedezni egy "függőkert"-rendszert.

Lássuk be, fogalmunk sincs, hogy mi is volt ez pontosan.

Helyszín: Babilon (ma Irak)
Felépítésének időpontja: I. e. 600
Elpusztulásának időpontja: I. e. I. század
Elpusztulásának oka: földrengés


"A legtöbbször újjáépített"
Az epheszoszi Artemisz-templom




A görögök I. e. 350-ben gyönyörű templomot emeltek Artemisz istennőnek Epheszoszban. Ezt a templomot csodálta az egész akkori civilizált világ.

Kr.e. 356-ban a templom teljesen elpusztult egyetlen éjszaka alatt. Egy Herostratus nevű ember gyújtotta fel a templomot és a tűzben lelte ő maga is halálát.

A monda szerint a templom leégésének az éjszakáján született Nagy Sándor. Plutarkhosz szellemesen megjegyezte, hogy valószínűleg azért égett le a templom, mert Artemisz túlságosan el volt foglalva az új hadvezér születésével és nem figyelt a templomára.

Epheszosz városa elhatározta: új otthont teremt szeretett istenségének, még szebbet, még nagyobbat, mint amilyen a lerombolt volt. Alexandros híres építőmestere, Deinokrates pedig olyan roppant nagy és pompás templomot épített a 356-ban leégett templom helyébe, melyet később a hét világcsoda közé számítottak. Az új templom építése több évtizedig tartott.

Jól látható tehát, hogy - a legtöbb történelmi forrással ellentétben - az újjáépített második Artemisz templom volt az ókori világ csodája. Ez utóbbit I.u. 262-ben rombolták szét szinte teljesen az arra járó gót turisták. (vagy ahogy akkoriban hívták őket: hordák). A maradékot a rendkívüli művészi érzékkel megáldott helyiek hordták szét építőanyagnak. Persze a legnagyobb tisztelettel.


Helyszín: Törökország, Lüdia
Felépítésének időpontja: I. e. 350
Elpusztulásának időpontja: I. u. 262
Elpusztulásának oka: nyaraló építés


"A leghiábavalóbb pusztulás"
Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra



Zeusz a görög mitológia főistene. Apja felett aratott győzelme emlékére megparancsolta, hogy rendezzenek a tiszteletére Olümpia városában sportversenyeket.

A város a mai Görögország nyugati részén, Athéntől kb. 150 km-re nyugatra található. A remekmű végleges változatát Pheidiasz készítette el körülbelül Kr. e. 435-ben.

Korai feljegyzések alapján az egész szobor 13 m magas volt, ami egy mai 4 emeletes ház magasságának megfelelő. Jobb kezében egy pici szobrot lelhetünk fel, ami Nikét, a győzelmi figurát ábrázolta, bal kezében jogarát tartotta ami tetején egy sas ült.

Fantáziátlan történészek szerint egy tűzvészben pusztult el ez a remekmű. De létezik egy másik történet is: az I. században, Caius Caesar (Caligula) át akarta szállíttatni a szobrot Rómába, de terve csúfos kudarccal végződött, amikor a munkásai által készített állványzat leomlott.


Helyszín: Görögország
Felépítésének időpontja: I. e. 435
Elpusztulásának időpontja: I. sz. V–VI. század
Elpusztulásának oka: bénázás


"A legtovább fennmaradt (mielőtt elpusztult)"
A halikarnasszoszi mauzóleum




Epheszosz városától alig 110 kilométerre, délre, Kis-Ázsia délnyugati csücskében fekszik egy török kisváros, Bodrum. A település 2000 évvel ezelőtt még egészen más nevet viselt: Halikarnasszosznak hívták. Itt állt az ötödik világcsoda, Mauszólosz, a káriai uralkodó híres síremléke.

A magas pódiumon álló, görög templomszerű sírépületet 36 ión oszlop vette körül, teteje piramisszerű volt, s csúcsát 43 m-re a föld felszíne felett – márvány négyesfogat díszítette.

Sokáig úgy tűnt, hogy a Mauszóleion az égiek oltalma alatt áll. Mikor Nagy Sándor Kr. e. 334-ben megostromolta Halikarnasszoszt, a Mauszóleionnak semmi baja sem esett. Kerek 1500 évig állt, míg végül Kr. u. 12. században egy hatalmas erejű földrengés lerombolta. A kereszteslovagok, háromszáz évvel később, várépítésre használták a síremlék köveit, semmit sem hagytak a helyén. Amikor pedig Nagy Szulejmán 1523-ban elfoglalta Halikarnasszosz vidékét, katonái számára építtetett házakat a síremlék helyére.

Helyszín: Törökország, Bodrum
Felépítésének időpontja: I. e. 351
Elpusztulásának időpontja: I. sz. 1494
Elpusztulásának oka: földrengés, építkezés


"A legnagyobb emberalakú szobor"
A rodoszi Kolosszus


A rodoszi kolosszus Héliosz isten óriási méretű szobra volt, Rodosz városában. A világ hét csodája közül hatodikként tartották számon. A szobor ókori források szerint 70 könyök magas volt, azaz semmiképp sem magasabb 33-35 méternél. Mindenki aki mást mond, az hazudik.

Kr. e. 225-ben erős földrengés rázta meg Rodoszt, a szobor egyik lába összetört, és ennek a következtében maga a szobor összedőlt. Rodosz lakosai újra akarták építeni, sőt III. Ptolemaiosz király anyagi segítséget ajánlott fel, de a városban levő orákulum ezt megtiltotta. 653-ban, amikor az arabok meghódították Rodosz szigetét, a kolosszus megmaradt részeit eladták egy szíriai zsidónak, aki a monda szerint 900 tevén szállította el.

Helyszín: Görögország, Rodosz szigete
Felépítésének időpontja: I. e. 292–280
Elpusztulásának időpontja: I. e. 224
Elpusztulásának oka: földrengés

                                                          "A leghasznosabb"

(ugye, hogy a többinek nem sok értelme volt?)
Az alexandriai világítótorony


Az alexandriai partszakasz veszélyesnek bizonyult a zátonyokkal teli partszakasz miatt, így szükségessé vált valamilyen jelzőrendszer építése.

Kr. e. 290 körül I. Ptolemaiosz Szótér kezdte el a világítótorony építését, majd fia, II. Ptolemaiosz Philadelphosz fejezte be.

A világítótorony terveit Szosztratosz, Euklidesz kortársa rajzolta meg. A legenda szerint Ptolemaiosz megtiltotta Szosztratosznak, hogy megemlítse saját nevét az építményen. De az építész a következő feliratot helyezte el a talapzaton: „Szosztratosz, Dexiphanesz fia a Cnidiai, felajánlom ezt az alkotást a Hajózó Isteneknek és azoknak, akik behajózzák a tengereket”. A feliratot egy vékony cementréteggel tapasztotta le, amely a tervei szerint szépen le is hullott néhány évtizeddel később.

i. sz. 956-ban egy földrengés kisebb károkat okozott a toronyban, majd 1303-ban és 1323-ban két nagyobb földrengés komoly pusztítást végzett az épület szerkezetében. 1480-ban az egyiptomi mameluk szultán, Qaitbay erődöt építtetett a világítótorony helyére, a torony köveit és márványait is felhasználva. Majd egy 14. századi földrengés végleg lerombolta a világítótornyot; maradványait Alexandria keleti kikötőjében találták meg a búvárok 1994-ben.


Helyszín: Egyiptom
Felépítésének időpontja: I. e. III. század
Elpusztulásának időpontja: I. sz. 1303–1480
Elpusztulásának oka: földrengés



(Felhasznált forrás: Wikipédia, alapinfo.hu )

Copyright MyCorp © 2016 | Szeretnék ingyenes honlapot a uCoz rendszerben