Unicita kedvencei

Honlap-menü

Egyiptom, azaz hivatalosan az Egyiptomi Arab Királyság ország Észak-Afrikában. Területe 1 millió négyzetkilométer, lakossága 54 millió fő. Egyiptom fővárosa Kairó. Egyiptom a történelemkönyvekből, mint a híres „ókori Egyiptom”, minden fáraó birodalma maradt fenn, történelmi emlékei, valamint a kedvező időjárás utazók (utazás) tízezreit vonzzák minden évben.

Egyiptom természeti viszonyai

A Nílus felső szakaszán a folyó sebesen rohan, majd az alsó részen kiszélesedik, ezáltal öntözve és termékeny iszappal megtöltve a területet, amely Egyiptom zöldellő vegetációját teremti meg. A Nílus Egyiptom éltető artériája, miután déli-északi irányban átszeli az országot deltatorkolattal ömlik a Földközi-tengerbe.

Egyiptom gazdasági élete

Egyiptom ipari fejlődése új keletű, s bár jelentősen növekszik, még nem kielégítő. Az ipari fejlődést elsősorban az északkeleti kőolaj és az asszuáni vízi energia táplálja, főként a textilipar dominál. Az idegenforgalom és a Szuezi-csatorna
jelentős devizaforrás, de a lakosság átlagos életszínvonala igen alacsony.

Egyiptom történelme, története 

• Óbirodalom (i. e. 3200-2280): nagy piramisok korszaka – Dzsószer, Imhotep, Sznofru, Kheopsz, Khephrén, Mükerinosz
• Középbirodalom (i. e. 2052-1770): az első thébai császárság, hükszosz támadás
• Újbirodalom (i. e. 1580-1085): utolsó nagy korszak – Ramszesz, Ehnaton
• Késői kor (i. e. 1085-332): perzsa támadás, Nagy Sándor hódítása
• Hellenisztikus Egyiptom (i. e. 332-30): a Lagidák uralma
• Római Egyiptom (i. e. 30-i. sz. 395): Kleopátra
• Bizánci fennhatóság (395-642)
• Arab Egyiptom (642-1517): iszlám vallás és arab nyelv elterjesztése; Abbászidák, Túlúnidák, Fátimidák, Ajjúbida-dinasztia, Mamelukok
• Gyarmatosított Egyiptom (1517-1922): Egyiptom az Ottomán Birodalom provinciája, Mohamed Ali, angol protektorátus, függetlenség elnyerése
• Egyiptomi Arab Köztársaság (1953-): köztársaság kikiáltása, Nasszer, fejlődés.

Egyiptom művészete

Egyiptom művészeti térképe egészen sokoldalú. Alkotások a legkorábbi időszakoktól fennmaradtak. Kőcsiszolásos emlékek a paleolitikus korból, majd később sziklába vésett alkotások, festett kerámiák. Az Óbirodalom korából származik a híres Narmer-paletta, valamint különféle sztélék. Az egyiptomi művészet középpontjában már ebben a korszakban is az istenek világa állott, ennek ránk maradt emlékei a masztabák (a masztaba óegyiptomi kocka alakú sír). Az Óbirodalom, és az egész egyiptomi művészet legmonumentálisabb alkotásai a híres gizai piramisok, de jelentős az Imhotep-féle szakkarai sírkomplexum is. További jelentős egyiptomi művészeti emlékek: Mentuhotep-templom, Tutanhamon fáraó sírja, karnaki Amon-templom, Királyok völgye, Szfinx.