Unicita - Egyiptom
Csütörtök, 2016-12-08, 5:03 PMNyitólap | Regisztráció | Belépés

Honlap-menü

Ajánló

Ennyi ideje

Belépés

Keresés

Statisztika


Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0
unicita.ucoz.hu PageRank

Japán oktatás

A mai nap képe

Pontos idő

Időjárás

Hőtérképbr

Holdfázis

CURRENT MOON

Látogatók innen:

Free counters!

Ahonnan jöttél

Egyiptom






































Egyiptom, azaz hivatalosan az Egyiptomi Arab Királyság ország Észak-Afrikában. Területe 1 millió négyzetkilométer, lakossága 54 millió fő. Egyiptom fővárosa Kairó. Egyiptom a történelemkönyvekből, mint a híres „ókori Egyiptom”, minden fáraó birodalma maradt fenn, történelmi emlékei, valamint a kedvező időjárás utazók (utazás) tízezreit vonzzák minden évben.

Egyiptom természeti viszonyai

Egyiptom a Szahara sivatag keleti részén húzódik, így sivatagi éghajlat uralja, leszámítva egy keskeny mediterrán sávot északon. Kairóban a januári középhőmérséklet 14 Celsius fok, júliusban pedig 29, az évi csapadékmennyiség 42 mm. Az időjárás tehát a nyaralók számára kiváló. Egyiptom meghatározó természeti értéke a Nílus folyó, melyet keleten az Arab-sivatag, nyugaton pedig a Líbiai-sivatag fog körül. Ezeken kívül az országban hatalmas középhegységek, mészkő- és homokkő fennsíkok találhatók. A mellékelt térkép (Egyiptom térképe) segít jobban elhelyezni az országot.

A Nílus felső szakaszán a folyó sebesen rohan, majd az alsó részen kiszélesedik, ezáltal öntözve és termékeny iszappal megtöltve a területet, amely Egyiptom zöldellő vegetációját teremti meg. A Nílus Egyiptom éltető artériája, miután déli-északi irányban átszeli az országot deltatorkolattal ömlik a Földközi-tengerbe.

Egyiptom népessége

Egyiptom lakossága túlnyomó többségben a Nílus termékeny völgyében él, itt a népsűrűség 1000 fő/négyzetkilométer. Jellemző, hogy igen magas a születési arány az országban. Egyiptom többi részén csupán kisebb oázisokban élnek emberek. Egyiptom városfejlődése közepes, a lakosság körülbelül fele él városokban, melyek közül Kairó és Alexandria a legjelentősebbek – természetesen a Nílus partján helyezkednek el.

Egyiptom gazdasági élete

Egyiptom aktív lakosságának nagyjából a fele mezőgazdasággal foglalkozik, ők vagy parasztok, vagy termelőszövetkezetbe tömörült fellahok. Természetesen a föld csak a Nílus völgyében művelhető, így a mezőgazdaság is itt virágzik. Sokáig a folyó augusztustól szeptemberig tartó áradása határozta meg a művelés menetét, mivel ezt csak az ár levonulása után lehetett megkezdeni. A lakosság folyamatos növekedése szükségessé tette a termőterületek növelését, valamint gátrendszerek építését, mellyel a vízállást tudták szabályozni, így ma már egész évben lehetséges a termelés, évi többszöri aratással. Az Asszuáni gát több mint egy millió hektárnyi területet öntöz.

Egyiptom ipari fejlődése új keletű, s bár jelentősen növekszik, még nem kielégítő. Az ipari fejlődést elsősorban az északkeleti kőolaj és az asszuáni vízi energia táplálja, főként a textilipar dominál. Az idegenforgalom és a Szuezi-csatorna
jelentős devizaforrás, de a lakosság átlagos életszínvonala igen alacsony.

Egyiptom történelme, története 

  • Óbirodalom (i. e. 3200-2280): nagy piramisok korszaka – Dzsószer, Imhotep, Sznofru, Kheopsz, Khephrén, Mükerinosz
  • Középbirodalom (i. e. 2052-1770): az első thébai császárság, hükszosz támadás
  • Újbirodalom (i. e. 1580-1085): utolsó nagy korszak – Ramszesz, Ehnaton
  • Késői kor (i. e. 1085-332): perzsa támadás, Nagy Sándor hódítása
  • Hellenisztikus Egyiptom (i. e. 332-30): a Lagidák uralma
  • Római Egyiptom (i. e. 30-i. sz. 395): Kleopátra
  • Bizánci fennhatóság (395-642)
  • Arab Egyiptom (642-1517): iszlám vallás és arab nyelv elterjesztése; Abbászidák, Túlúnidák, Fátimidák, Ajjúbida-dinasztia, Mamelukok
  • Gyarmatosított Egyiptom (1517-1922): Egyiptom az Ottomán Birodalom provinciája, Mohamed Ali, angol protektorátus, függetlenség elnyerése
  • Egyiptomi Arab Köztársaság (1953-): köztársaság kikiáltása, Nasszer, fejlődés.

Egyiptom művészete

Egyiptom művészeti térképe egészen sokoldalú. Alkotások a legkorábbi időszakoktól fennmaradtak. Kőcsiszolásos emlékek a paleolitikus korból, majd később sziklába vésett alkotások, festett kerámiák. Az Óbirodalom korából származik a híres Narmer-paletta, valamint különféle sztélék. Az egyiptomi művészet középpontjában már ebben a korszakban is az istenek világa állott, ennek ránk maradt emlékei a masztabák (a masztaba óegyiptomi kocka alakú sír). Az Óbirodalom, és az egész egyiptomi művészet legmonumentálisabb alkotásai a híres gizai piramisok, de jelentős az Imhotep-féle szakkarai sírkomplexum is. További jelentős egyiptomi művészeti emlékek: Mentuhotep-templom, Tutanhamon fáraó sírja, karnaki Amon-templom, Királyok völgye, Szfinx.







Copyright MyCorp © 2016 | Szeretnék ingyenes honlapot a uCoz rendszerben