Unicita - Mitológia, Istenek születése
Hétfő, 2016-12-05, 9:42 PMNyitólap | Regisztráció | Belépés

Honlap-menü

Ajánló

Ennyi ideje

Belépés

Keresés

Statisztika


Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0
unicita.ucoz.hu PageRank

Japán oktatás

A mai nap képe

Pontos idő

Időjárás

Hőtérképbr

Holdfázis

CURRENT MOON

Látogatók innen:

Free counters!

Ahonnan jöttél

Mitológia, Istenek születése


Istenek születése

 Ré, a hatalmas napisten megharagudott, amikor megtudta, hogy leánya, Nut istennő titokban összeházasodott Geb földistennel. Különös átokkal sújtotta őket: ne szülessenek gyermekeik az év egyetlen napján se!

Ezidőben 360 napból állt egy év Egyiptomban. Elkeseredésében Nut istennő a jó öreg Thot istenhez, a Bölcsesség és a tudományok istenéhez fordult, aki az időmérés felelőse is.

Kockajátékra hívta ki és győzött ellene. Győzelme jutalmául azt kérte tőle, hogy toldja meg újabb 5 nappal az évet, de ez az öt nap egyetlen naptárban se szerepeljen, így Ré napisten se szerezzen róla tudomást.

Nut istennő ezeken a plusznapokon szülte meg azután istengyermekeit. Elsőként Oziriszt, utána Széthet, majd a két bájos istennőt, Íziszt és Nephthüszt.


Ozirisz királysága

Ozirisz születését különös jelenség kísérte. Az égből isteni hang hallatszott. Arra bíztatta az embereket, hogy örvendjenek, mert a világmindenség ura született meg.

Thébában, Egyiptom fővárosában egy szent életű férfiú éppen ekkor merített vizet a folyóból, mert a szokásos áldozatot készült bemutatni. Pemülesznek hívták ezt az egyiptomit.

A szomszédos templom felől isteni hangot hallott. Nevén szólította:

- Pamülesz, a most született jóságos Ozirisz a ti uralkodótok lesz. Vedd magadhoz, etesd és neveld fel! Nagy szolgálatot teszel ezzel az isteneknek és az embereknek egyaránt.

Pamülesz megfogadta a tanácsot. Nemcsak felnevelte Oziriszt, hanem országszerte hirdette a gyermek isteni fenségét és elhivatottságát.

Ré átka nem fogant meg. Amikor a gyermek Ozirisz felcseperedett, az agg napisten már belefáradt a földi dolgok intézésébe, felült egy hatalmas tehén hátára és visszavonult az égbe. Egyiptom trónját pedig Oziriszre hagyta, aki feleségül vette húgát, Íziszt, és együtt kormányozták a hatalmas birodalmat.



Széth bosszúja

Ré napisten távozásakor a Nílus folyó termékeny partvidékét tehát Oziriszre hagyta, a terméketlen sivatagot pedig másik unokájára, a szilaj és vad, vörös hajú Széth istenre, aki a másik leánytestvérüket, Nephthüszt vette feleségül.

Ozirisz jó király volt. Megtanította az egyiptomiakat a föld művelésére, az istenek tiszteletére, a művészetek szeretetére és törvényeket adott nekik. Bejárta az Egyiptomon túli világot is, hogy segítsen más tájakon élő embereken.

Egy ilyen távollétét használta ki a gonosz testvér, Széth, és összeesküvést szőtt Ozirisz elveszejtésére. Már régóta gyötörte a féltékenység, mert neki csak a terméketlen sivatag jutott. Bosszúra szomjazott, el akarta venni Ozirisz királyságát. Hetvenkettő összeesküvőt gyűjtött maga köré, és ravasz tervet eszeltek ki a jó király elveszejtésére.

Keményfából díszes ládát készítetett fedéllel. Arannyal, ezüsttel, drágakövekkel rakatta ki. Memphisz városában fogadta a hazatérő Oziriszt.

Nagy ünnepséget rendezett a tiszteletére, melynek fénypontja volt a díszes láda elnyerése. Széth azt mondta, hogy az kapja meg a díszes ládát, aki teljesen kitölti azt.

Sorra feküdtek bele a próbálkozók, de senki sem felelt meg a feltételnek.

Ekkor rábeszélték Oziriszt, hogy ő is próbálja ki. Amikor Ozirisz belefeküdt, azonnal rázárták a fedelét, leszögezték, a réseit ólommal öntötték ki. Majd lecipelték a Nílus folyó partjára és belehajították a vízbe.A folyóparton tanyázó erdei istenek, a Pánok voltak csak az eset szemtanúi. Ők viszont megrémültek, és páni félelmükben szanaszét szaladtak. Ők vitték meg Ozirisz halálának hírét.





Hórusz születése

A vörös isten, Széth lépett Ozirisz után Egyiptom trónjára. Kegyetlen volt és könyörtelen. Gyilkos dühvel üldözte Ozirisz barátait és híveit. Thot és Anubisz istenek is csak állati testet öltve tudtak megmenekülni. Ízisz elsiratta férjét és kedvesét és Thot isten tanácsára a Nílus deltavidékén keresett menedéket. Társául és védelmezőjéül hét skorpió szegődött.

Üldözői elől egészen a folyódelta mocsárvidékéig szaladt. Egy Chemnisz nevű helységhez ért, amikor rátörtek a fájások. Szíve alatt ugyanis Ozirisz gyermekét hordozta. Itt született meg fiuk, a sólyomfejű Hórusz. A környék uralkodójára, Uvadzset kígyóistennőre bízta a kisgyermeket. Ő pedig tovább indult, hogy megkeresse Ozirisz holttestét.




Ozirisz keresése

Ozirisz koporsóját messzi sodorja a víz. Egészen Föníciáig, Büblosz partjánál veti ki. S itt csoda történik. A koporsó fája kihajt, rövidesen hatalmas akácfa nő ki belőle, ami magában rejti Ozirisz testét.

A helyi királynak megtetszik a hatalmas fa. Ácsainak parancsot ad, hogy vágják ki és faragjanak oszlopot belőle. Palotája bejáratánál állítják fel.

Napokon át gyönyörű fekete fecske köröz az oszlop körül. Ízisz az, aki fecskévé változott és rátalált Ozirisz testére. Majd egyszerű egyiptomi asszony külsejét ölti, és elszegődik dajkának a királyi udvarba. Szolgálata jutalmául az Ozirisz testét rejtő oszlopot kéri. Saját kezével vágja szét és bontja ki belőle halott kedvesét. Hajóra száll, és hazatér Egyiptomba. A deltavidék nádasában rejti el Ozirisz testét, amíg elmegy, hogy meglátogassa Hóruszt, a kisfiát.


Az alvilág ura

Ozirisz nádasban elrejtett holttestét felfedezte egy disznó, miközben Ízisz a kisfiukat látogatta meg. A disznó azonnal elrohant, és értesítette a gonosz Széthet. A hatalmát féltő király éktelen dühbe gurult testvére holttestének láttán. Darabokra szaggatta, és a 14 darabot a deltavidék mocsarában szerteszét szórta.

A visszatérő Ízisz kétségbe esve kezdte keresni Ozirisz testét. Vastag nádból csónakot font, azzal indult a Nílus mocsaras holtágain, s ahol rálelt egy-egy testrészre, ott szentélyt épített Ozirisznek. Tizenhárom darabot sikerült is összeszedni, az utolsót, tizennegyediket egy széles szájú hal azonban elnyelte és elmenekült vele.

Nephthüsz nevű testvérével, aki a gonosz Széth felesége volt, imádságra fakadt Ozirisz testrészei fölött. Ré napisten megsajnálta unokáit, és elküldi megsegítésükre az ibiszfejű bölcs istent, Thotot, valamint a sakálistent, Anubiszt. Anubisz ismeri a test konzerválásának titkát, ő rakja össze a holttest darabjait, majd Ízisz varázsigéinek hatására Ozirisz teste ujjá éled.

Ozirisz azonban nem maradhat tovább a földön, Ré napistennel kötött megállapodása szerint el kell hagynia az evilágot. Megtér a halottak birodalmában, s az alvilág jóságos uralkodója lesz.




Hórusz gyermekkora

Ezernyi veszély fenyegette a Nílus folyó deltavidékén felcseperedő Hóruszt, Ozirisz és Ízisz sólyomgyermekét, akit csecsemőként Hathor tehén táplált, és Uvadzset kobra nevelt fel. Mocsári láz, rovarok, hüllők támadtak rá. Egyszer egy skorpió halálra marta. Az élettelen kisgyermeket a jóságos isten, Thot támasztotta ismét életre.

Végül minden nehézséget legyűrt, és szépséges ifjúvá serdült. Ozirisz ekkor ismét feljött az alvilágból. Felfegyverezte kisfiát és ellátta minden fontos tudással. Elsősorban a harcművészetet tanította meg neki, hogy méltón fel tudja venni a harcot apja gyilkosa, a szörnyű zsarnok Széth ellenében.



A fáraók születése

Egyiptom királyai a fáraók voltak. Magukat Hórusz leszármazottainak tekintették, de koránt sem voltak egyszerű halandó emberek. Amon Ré, a napisten fiainak tartották őket.

Fogantatásuk is különleges volt. Amikor elérkezett a pillanat, a napisten a földre szállt, felöltötte a fáraó testét és így látogatta meg a királynőt, akivel az utódot nemzette. Az új fáraó, Ré újabb gyermekének megformálását két isten kapta feladatául. A kos fejű Hnum fazekaskorongján formálta meg a kisgyermek képmását.

A békaarcú Heket istennő pedig mágikus leheletével keltette életre az alakot.

Az utód születésekor is két istenség szorgoskodott a szülő királynő körül. A gyermek születésekor a többi isten is hangos örömkiáltásokban tört ki, így köszöntötték Egyiptom jövendő uralkodóját.

Földi apja, a fáraó halálakor maga az igazi édesapa, Amon Ré mutatja be őt a többi isteneknek. A pompás koronázási szertartáson pedig Hórusz és Széth nyújtották át neki az ország két részének, Alsó- és Felső-Egyiptomnak a koronáját. Ré fia, az új fáraó ezzel az egész ura és parancsolója lett.








Copyright MyCorp © 2016 | Szeretnék ingyenes honlapot a uCoz rendszerben