Csütörtök, 2024-03-28, 5:51 PMNyitólap | Regisztráció | Belépés

Honlap-menü

Ajánló

Ennyi ideje

Belépés

Keresés

Statisztika


Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0
unicita.ucoz.hu PageRank

Naptár

«  Április 2011  »
HKSzeCsPSzoV
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930

Japán oktatás

A mai nap képe

Pontos idő

Időjárás

Hőtérképbr

Holdfázis

CURRENT MOON

Látogatók innen:

Free counters!

Ahonnan jöttél

Blog
Nyitólap » 2011 » Április » 22 » Kókusz
8:26 PM
Kókusz


A kókuszdió már a bevásárló központok mindennapos látványa. Ezenkívül süteményekben, seprők, szőnyegek, lábtörlők, kötelek anyagában is előfordul.

A trópusokon szinte mindenütt megtalálható ez a csodálatos kókuszpálma és termése.
Afrikában, a Karib-tenger szigetein, Ceylon szigetén stb. szinte a nap minden órájában találkozhatunk a kókusszal, hűsítő lé, barna színű cukor, sör, fagylalt és kitudná felsorolni hány féle formában.

A kókusz az élet fája, amely keleten a Kalpa Vriskha- a Mennyei Fa- nevet viseli, az emberiség áldása. Százmilliók életét könnyíti meg, teszi elviselhetővé. Fajait két csoportra osztják: törpékre és óriásokra.

Az óriás pálmák a tengerparti homokon épp úgy elélnek 80-90 évig, mint a sok esővel áztatott vörös agyagtalajon. Főként ezeket ültetik, mert szívósabbak, termésük élvezhetőbb, és koprájuk – a megszárított dió belső, fehér termés fala – is használhatóbb, mint a törpe pálmáké.
Csak el kell ültetni egy csírázó diót, és 3-5 év alatt karcsú fává serdül. 8-10 éves korában pedig virágzik, és egy-egy virágzatból 8-10 diót érlel. A legjobb fajták 100-150 diót is teremnek évente, de még mindenféle gondozás nélkül is megterem rajtuk évente legalább 50 dió.

A legkeresettebb a királykókusz, a Rath Thmbily. Zsenge gyümölcsének leve népszerű ital. Édes, gyógyhatású. Beteg gyomorra, májfájdalmakra is ajánlják. Olaját a szingalézek hajolajnak is használják- ettől csillog annyira a ceyloni lányok fekete haja.

A királykókusz néhány változata: a Gon Thambily elefántcsont-sárga, a Ran Thambily diója zöld, és belül piros háncsú, a Peniol Thambily bele édes , a Navisi és Bodiri Thambiy pedig nagyon sok, pici diójáról ismert.

Az élet fája munka nélkül is sok mindent tud. Srí Lanka népe részben a kókuszpálmákról szedett 3 milliárd diónak köszönheti, hogy elkerüli az éhínség. Hasonló a helyzet Óceánia szigetein, és a trópusi tengerpartok mentén is.

Egy közepes nagyságú kókusznak annyi a fehérje tartalma, mint 10 deka marhahúsnak!
A kókusz őshazája Ázsia, és hírét még Marco Polo hozta Európába: „pálmafa indiai diókkal” Még Kolumbusz előtt eljutott Amerikába is. Valószínűleg a tengerbe esett kókuszdiók keltek útra a tengeráramlatokkal a messzi trópusi partokra. A csontkemény héj külső , fényes, zöld, vízhatlan zárószövete védte a termést a víztől, az elrothadástól. A benne levő levegő nem engedte elsüllyedni a diót, amely így földet ért, és a párás nedves tengerpart meleg homokján eresztett gyökeret.

A kókusznak persze, a Ceylon szigetén meghonosodottakon kívül sok más változata is van. Évgyűrűi nincs, ahogyan ágait is hiába keresnénk, de a lehullott levelek forradásairól leolvasható az életkoruk.

Szinte egész évben ad valamiféle „ termést „: a nyíló virágtól az érett dióig. A csukott virágát védő kócos szőrből például fonalat, sapkát, sőt trópusi sisakot is készítenek. A virágból 12 hónap alatt lesz dió. Ha a még ki nem nyílt virágot leszakítják, és a tetején szét lapítják, hamarosan „édes könnyeket” ont magából, akár 3-4 litert is naponta. Ez aztán besűrűsödik, és kiváló barna cukrot készíthetnek belőle. Ha tovább hagyják állni, akkor pedig erős, sörszerű itallá erjed, akár 8 %-os alkohol tartalommal. Srí Lankán és Indiában toddinak, a Fülöp-szigeteken / ahol, ma a legtöbb kókusz terem / tubának nevezik ezt a kókuszsört. Ha még tovább hagyják állni, akkor viszont jó minőségű ecet lesz belőle!

A külső, vastag burkot védő kókuszrostokból –sós vízben áztatva- zsineg, kötél fonható, de tömhetnek vele matracot is, sőt párnák töltőanyagaként is használják. / ezzel töltik a Wolkswagen autók üléspárnáit is./

A kókuszdió héjából a trópusokon emléktárgyakat faragnak, poharat, kanalat, késnyelet, játékokat vagy gombot. A faszénné feldolgozott kókuszhéjat pedig lég- és füstszűrőként hasznosítják, pl. a cigarettáknál is.
Ha óvatosan felvágjuk vagy a rajta levő három pont /szem/ egyikén kilyukasztjuk az érett diót, édes, vízszerű- tiszta kórokozó mentes- folyadékot, vagyis kókuszlét kapunk. Ez olyan tápláló, hogy a Távol-Keleten a második világháborúban a katonaorvosok szőlőcukoroldat helyett sterilizálás nélküli kókusz lével erősítették a betegeiket!

Az egy ideig állni hagyott kókuszdió megkocsonyásodott levét kásás masszává őrlik, amelyből főző olajat vagy lámpaolajat nyernek, hamuval keverve pedig szappant készítenek belőle.
A ketté vágott dióból előkerül a fehér dióbél: megszárítva ez a kopra. Ebből készül a kókuszreszelék, sajtolva pedig olaj. A kókuszolajból samponokat, arckrémeket, festékeket készítenek, és még ezerféle műanyagtermékhez használják.

A fájából házat, bútort, leveleiből szövetet, kefét, gyökereiből orvosságot készítenek.
Srí Lankán és a Fülöp szigeteken elképzelhetetlen bármilyen étel, ital kókusz nélkül. Legtöbbször a zsírt is helyettesíti.

A rizsre éppen úgy kerül kókuszreszelék, mint a ceyloni konyha ínyencségeire, és a coco- azaz a coconut, vagyis a kókuszdió a curry fűszerei közül sem hiányozhat. Egyetlen szingaléz vacsorát sem tálalnak fel a vendégeknek kiribat nélkül, amely kókusztejjel leöntött rizs. Esküvőn, gyerek születésekor, születésnapokon mindig ez.

A kahabat ehhez hasonló: a kókuszbél fűszeres levében forralt rizs, amelyet sárga gyömbérgyökérrel, vagyis kurkumával színeznek.

Az arrak, a kókuszpálinka készítése a hollandok idején lendült fel, amikor a ceylonban kikötő hajók matrózai és a holland katonák között nagy volt iránta a kereslet. Az arrak főzése azóta is jól jövedelmez, pedig a whiskyhez viszonyítva az arrak nagyon olcsó, mindössze tizedrésze az Angliából behozott italnak.

A kókusznak nincs olyan része, amit ne használnának fel.
Az élő kókuszpálma pedig a trópusi tengerpartok szemet gyönyörködtető dísze.

Kategória: Gyógyító gyümölcsök | Megtekintések száma: 1337 | Hozzáadta: Unicita | Tag-ek(kulcsszavak): kókusz, pálma, sós, életfa | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 0
Hozzászólásokat csak regisztrált felhasználók írhatnak.
[ Regisztráció | Belépés ]
Copyright MyCorp © 2024 | Szeretnék ingyenes honlapot a uCoz rendszerben