| 
Ha a sötét Téged megszólít,  
tisztán hallod majd szavam, 
 
Hozzád szól, és majd meggyógyít, 
 
 de tudd, hogy minden szónak ára van… 
 az igaz, hogy éjszaka kell álmodni, 
 
de valóra váltani… nappal lehet, 
 
akarni-hinni a másikat kell, 
 
boldogságod csak így lehet… 
 Az értől látva ez az óceán 
 
Lelkünk ősi tengeré 
 
az éj örök-létében 
 
újraszülethetünk talán… 
 
 
 
Hegyek magasodnak majd elénk 
 
de minket valami belülről űz 
 
az öröklétben a megbocsájtás 
 
együtt bennünk a jég és a tűz. 
 
 
 
Az értől látva ez az óceán 
 
Lelkünk ősi tengeré 
 
az éj örök-létében, 
 
újraszülethetünk talán… 
 
 
 
ami elmúlt kezedbe adom, 
 
a kérdés a szívre vár, 
 
szétszedem és újra össze is rakom, 
 
naponta ezerszer is akár… 
 
 
 
ami lehetne, mind eléd teszem 
 
a lelkeddel szeretkezem 
 
hosszú évek könnycseppjein túl 
 
nyújtom feléd kezem… 
 
 
 
Az értől látva ez az óceán 
 
Lelkünk ősi tengeré 
 
az éj örök-létében, 
 
újraszülethetünk talán… 
 |