Csendes éjjel mély álomba merültem
Két kezem szépen a mellkasomra helyeztem
Magányosan feküdtem a sötétségben.
Éreztem egyedül vagyok vagy talán mégsem
Mintha egy férfi hangját hallanám éppen,
énekelt vagy talán egy verset idézett.
Egy ajtó nyílik és melegséget érzek.
Csukott szemem miatt csak hangokat hallok.
Mondatok, léptek csendes suttogó zajok.
Valaki közelit, mond valamit csendben,
de akárhogy is figyelem akkor sem értem.
Hirtelen élesebbé válik a hangja,
úgy sír mint gyermekét elvesztett anya.
Emlék , pár könnycsepp néhány búcsú szó
majd szépen halkan ismét bezárul az ajtó.
Egy álom meg zavar úgy érzem süllyedek,
mintha azt érezném hogy lassan ébredek.
És mintha kopogna valaki az ajtón,
valaki jött,
vagy csak egy marék földhalom?
Hirtelen fényt látva ki tisztul a fejem,
a csend jelzi hogy véget ért a TEMETÉSEM.
|