A triquetra
(gyakran triqueta) egy háromrészes szimbólum. A keresztények (mint
szinte mindent) átvettek és a triquetra bekerült a Szentháromság (Atya,
fiú, szentlélek) szimbólumai közé, ezt a kelta keresztény templomok
használták, és gyakran három egybefonódó hallal ábrázolták:
A
triquetra eredendően kelta szimbóluma volt az istennőnek, északon pedig
Odin isten jelképe. Ámbár sokszor összekötik a hármas istennőkkel,
semelyik istennő sem mondhatja magáénak ezt a jelképet. Hasonló
szimbólumok megjelennek az északi és kelta istennők képein, de
leginkább az állatok birodalmának elosztását és a föld három birodalmát
jelképezik. A hármasság általános szimbólum a kelta mítoszokban és
legendákban, így a keresztény fogalmakat könnyen befogadták a kelta
emberek (hisz egy az egyben ugyanazt hitték, amit eddig is, csak más
szavakkal).
Eredetileg
a korai szimbóluma Vénusznak, a női nemi szerveket is szimbolizálva. De
tekintik a test, az elme és a lélek szimbólumának is, ahogy a kelta
legendák három birodalmának is: föld, levegő és ég.
A
triquetra alapvetően egy erős védelmező szimbólum, mely sehol nem
szakad meg, s kiváló védelmi varázslatokhoz. Már az egyiptomiaknál is
megjelent. Sok formában él, s számos jelentése van, de a legfőbb a
védelmezőerő.
|
