Találkozunk valakivel és megérintjük egymás lelkét..
Vágy vagy szerelem?
Vagy a kettő ugyanaz? Persze, nem létezhet a szerelem vágy nélkül, de a vágy... nos az talán létezhet szerelem nélkül.
Találkozol valakivel, aki első látásra megmozdít benned valamit...
Ha odáig eljutsz, hogy pár szót tudsz vele váltani, már tudod...
Valami... valami visszavonhatatlan történt. A hangja, a mosolya, az
érintése... Olyan... Milyen is? Édes? - Persze. De azon kívül? Ismerős!
Bizsergető... Úgy érzed, azonnal felperzsel... Mi ez? Azt mondják
csupán kémia. Meglehet, de az is lehet, hogy két lélek felismeri
egymást, talán a távoli múltból. És szavak nélkül is megtörténik az,
amit mással egy életen keresztül nem tudsz elérni. Értitek egymást.
Csak egy pillantásból.
Hogy ez az érzés maradandó-e? Nem tudom. Hiszen sokszor ezek a
találkozások nem többek, mint röpke érintések. Megérintjük egymás
lelkét, és megyünk tovább, mert mennünk kell... Az érzés azonban
megmarad, és olyan nehéz szabadulni tőle. Vágyunk a pillantására,
érintésére, még, még, még...
Szerelem vagy vágy?
Tulajdonképpen lehet, hogy ez nem is érdekes. A lényeg, hogy nagyon jó megélni ilyen pillanatokat. Feledhetetlen.
|
