A nők olyan nagy feneket kerítenek a
szeretetnek - mondják a férfiak. A gondoskodást leszámítva, valóban
 nemigen van még egy olyan egyetemesen meglévő női vonás, mint a
szeretetadás és kapás iránti vágy. A szerelem eggyé ötvözi a testi és
az érzelmi törődést, egybeolvadást és kötődést teremtve a szeretett
férfival. Ennél szinte semmit sem értékelnek többre a nők. Ezt a
kötődési készséget egészen kicsi kortól fejlesztik az anyával való
közös tevékenységek. Természetes pl. ha a kislány a "mama legjobb
kuktája" lesz, aki utánoz mindent. Így tanulja meg a kislány, hogy a
lányből asszony lesz egyszer. Életének ez ad folyamatosságot, és
bármilyen sok apróbb vagy nagyobb dologban különbözzék is majd
anyjától, a vele való mély összetartozás érzése mindig megmarad. Ez
a mélyből jövő biztonság, ez a törődésre, szeretetre és gondozásra való
képesség adja a női vonzerő legnagyobb részét. Ő a híd a szeretet és
bensőségesség birodalma felé, amely olyan nagyon régóta el volt zárva a
férfiak elől. A harmadik tényező, úgy fogalmazhatnánk meg, hogy: A nő a férfi hídja a Belső Világ felé. És
pontosan ez az, amit a legtöbb férfi a nőben keres: biztonságos
kikötőt, egy gyengéd érintést és a saját belső békéjéhez visszavezető
hidat. A legtöbb férfiban él a vágy, hogy valakihez bensőségesen
hozzátartozzon, és azt gondolja, hogy ennek egyetlen férfias módja van:
a szeretkezés. A nő azonban szeretetet és gondoskodást akar nyujtani,
otthont és családot teremteni és okkal gyanakszik a férfi szexuális
motivációjára. Szeret-e vajon? Akarja-e szerelmemet? A férfi fél az
intim szeretet kimondásától és szivesebben fejezi ki szeretkezéssel ezt
a érzést. De miért olyan
fontos a nőnek, hogy szeressék? Miért vonakodik vagy éppen utasítja el
kategórikusan , hogy pusztán az örömért szeretkezzen, ahogyan a
férifiak? Miért mond a nő nemet a szexre még olyankor is, amikor
valójában kedve lenne hozzá? Erre a választ a negyedik tényező adja meg, mely szerint a nő ha nemet is mond, közben az igen-re gondol. A nemek háborújában 2 női és 2 férfi alapszabály donimál a mai napig. Első férfi szabály:
A férfitől elvárták, hogy bármely kívánatos nő iránt vonzódjon. Ha
sikerült egy máshoz tartozó nőt meghódítania, bizonyította férfiasságát
és megerősítette dominanciáját a másik férfi felett. Második férfi szabály:
A férfinak joga volt megkövetelni, hogy asszonya hűséges, lányai pedig
érintetlenek legyenek. A férfinak joga volt hozzá, hogy becsületébe
vágó cselekedetként büntesse, ha felesége vagy lánya áthágta ezt a
szabályt. Első női szabály: a menyasszonynak szűznek kellett lennie, a feleségnek pedig csak férjével lehetett nemi kapcsolata. Második női szabály: az a nő, aki megszegte az 1.sz. szabályt, végzetes következményekkel is számolhat. Ezek
a szabályok nem voltak tekintettel a nő érzelmeire vagy természetes
vágyaira, a férfinak ahol csak lehetett szexuális kapcsolatot kellett
létesítenie, miközben a nőtől azt várták, hogy csak az őt birtokló
férfival legyen kapcsolata. Ezt a kettős mércét szigorúan, sőt
nemegyszer brutálisan érvényesítették. Egyes
társadalmakban már a házastársi hűtlenség puszta gyanúja is teljes
kirekesztést hozott az asszony számára. A lányanyákat nyilvánosan
megszégyenitették, kigúnyolták, és van olyan társadalom ahol ez ma is
így van. Igy alakult ki az a
szigorú felosztás, ami a nők két kategóriáját különítí el: rendes
lányok és rossz lányok. A nyugati társadalmak férfinormája azokat a
nőket tekintette rendesnek és tiszteletre méltónak akik csak házassági
szerződés alapján voltak hajlandóak szexuális kapcsolatra, szemben a
rossz lánnyal aki semmilyen tiszteletet nem érdmelt. Még ma sem olyan
nagy a közfelháborodás, ha egy prostituáltat erőszakolnak meg. A
nők természetesen majdnem minden tekintetben igyekeznek a "rendes lány"
kategóriáján belül maradni. A nők alaposan megtanulták tehát, hogy
nemiségüket kontroll alatt tartsák. Igy vált az agyuk a legfontosabb
nemi szervükké, mely vágyaikat szabályozza. A nő nemcsak azt kérdi
magától, hogy "van-e kedvem hozzá" hanem azt is, hogy valóban szeret?
nemcsak használni akar? A
hozzáállásnak és a céloknak ez a különbsége máig komoly tényező a nemek
harcában. Generációk százai kűzdöttek ebben a méltatlan háborúságban,
mígnem a nőmozgalom a közelmúltban megkérdőjelezte a férfivilág
hierarchiáját. A nők azonban ma is óvatosabbak, mint a férfiak, ha
szexuális dolgokról van szó. Alapvetően ma is létezik egy mérce, amely
a nemi hűtlenségért alacsonyabb árat fizettet a férfival, mint a nővel.
Az a nagy probléma, hogy azok a szerelmi jelek, amelyek vonzzák a nőt,
és biztonságot sugározva leoldják róla a védekezést, pontosan olyan
dolgok, amelyekre a férfi vakságot és süketséget alakított ki magában,
amikor neveltetése során elfogadta az érzelmi távolságtartás
követelményét. A férfinak
tehát meg kell tanulnia, milyen szerelem-jelzésekre nyílik meg előtte a
nő érzelmileg és fizikailag, mitől jön izgalomba, mitől érzi magát
biztonságban és szeretve,
nem pedig pusztán "használva."
| 
