Akihez csak hozzáérsz, vagy lerántod magaddal, vagy fölemeled.
Aki nem emelkedik, az zuhan.
Ha magamat nem szeretem - soha senkit sem szerethetek igazán!
Egy ember van, egyetlenegy, akivel mindvégig együtt élsz: önmagad.
Az erős nem fél. Csak a gyenge fél. Maga a félelem nem egyéb, mint
annak a tudatnak az átélése, hogy gyenge vagyok. Védtelen. Megölhető,
tönkretehető, kifosztható.
Nem az a baj, hogy férfiuralom van. Az még lehetne jó is. A baj az,
hogy annak a férfinak, aki hatalmon van, fogalma sincs róla, hogy
milyennek kéne lennie az igazi férfinak. Vagyis nem tudja a szerepét
jól eljátszani - nem tud jól szeretni.
Aki nem tudja átélni a másik örömét, fájdalmát, aki képtelen belebújni
egy másik ember lelkébe, aki nem éli át, hogy a másik ember önálló
világ - az (...) nem tud szeretni még.
Adni az ember igen nehezen tanul meg - ha megtanul egyáltalán. Mindent
meg akar enni, meg akar szerezni, s ez így van nemcsak az élelemmel, de
a másik lénnyel is: akitől kap, azt szolgálatra kényszeríti. Ennek a
szolgálatnak a legfontosabb része nem is a testi, hanem a lelki
szolgálat.
Másoktól várni a boldogságunkat éppoly ostobaság, mintha másoktól
várnánk, hogy helyettünk nőjenek fel, helyettünk tanuljanak, helyettünk
szenvedjenek, örüljenek és éljenek.
