Az intellektust uraló égitest a mentális folyamatokra a gondolkodásra, a kézügyességre és a kifejezőkészségre van hatással. A
kommunikáció, a tanulás, a szállítás, az írás- és beszédkészség, a
tempó gyorsasága és a feszültség tartozik a fennhatósága alá.
Először tehát a Nap és Hold hatását fedezte fel az ember és ezek
ritmusát. A megfigyelésekkel pedig felfedezte az időszámítást. A többi
istenség jellemzésében egyre igényesebb lett, rájuk vonatkozó tudását
és tapasztalatait egyre pontosabban igyekezett megfogalmazni. Merkúrt
, a görög mitológiában Hermésznek hívták. Ez a bolygó áll legközelebb a
Naphoz, és legnagyobb távolsága tőle 28 fok, tehát állandóan a Nap
közelében tartózkodik, hol előtte, hol mögötte jár. Nem csoda
tehát, hogy ezt a vándorlást követjárásként könyvelték el az emberek. Ő
lett az istenek hírnöke. Kezében hírnök pálcát tart, melyen két kígyó
tekergőzik, fején utikalap, lábán szárnyas saru. E mellet ő leleményesség, az ügyesség istene, a kereskedők és tolvajok pártfogója, a holt lelkek vezetője. Feltalálta a pásztorsípot és a betűvetést. Ő rak tüzet az Olümposzon az isteneknek, és segíti a szónokokat. Már
a fogantatása is összefügg a bolygó szimbolikájával. Apja Zeusz egy
éjjel kisurrant felesége, Héra mellől és meglátogatta barlangjában
Maiat, Mükéné egyik hegyén. Ott nemzették Hermészt, aki titokban
született meg. Tehát " törvénytelen" gyermek. Nemzése összefügg a
nem teljesen legális fogalmával. Kezdettől fogva független, már egy
napos korában fiatalemberré érik, ehhez az időszakhoz kapcsolódik
leghíresebb mítosza:... Kimászott bölcsőjéből és békateknőből készített
lantján mulatta magát. / Az antik állatövi ábrázolásokon az Ikreknél
mindig hangszer van, legtöbbször lant./ Majd egy napon felfedezi
Apollón marhacsordáját. Ravasz cselt eszel ki, hogy ellopja ötven
tehenét, s elhajtotta őket, de háttal a menetiránynak, hogy a nyomok
megtévesszék a gazdát. Két tehenet ügyesen megsütött, a többit
elrejtette. Majd visszabújt a bölcsőbe, s ártatlan kisdednek mutatta
magát, akkor is amikor Apollón számon kérte tőle a csordát. Ügyesen
tagadja, arra hivatkozva, hogy ő még gyerek . Apollón Zeusz elé viszi az ügyet, ahol a tettes ismét olyan ravaszul védi magát, hogy a főisten nem tud haragudni rá. Hermész
egyúttal ki is használja az alkalmat arra, hogy helyet követeljen
magának az Olümposzon az istenek között, és megemlíti, hogy két állatot
áldozott a tizenkét istennek. Az istenek ama kérdésére, hogy ki a
tizenkettedik, hiszen csak tizenegyen vannak, ravaszul így válaszol: "
Ő ette meg az állatok tizenketted részét, egy falattal sem többet, mint
amennyi őt megilleti." Zeusz nevet a fiú agyafúrtságán, és később
a megfelelő tisztelettel emeli az istenek sorába. Örült az ötletes,
ügyesen beszélő kis istennek, és Hermész megkéri őt, hogy tegye meg
hírnökévé. Cserébe megígéri, hogy nem hazudik többet, de azt, hogy mindig a teljes igazságot fogja mondani, sajnos nem tudja megígérni. Feladataihoz
tartozik, hogy az istenek akaratát közvetítse az emberek felé és
fordítva. Soha nem alkalmaz erőszakot, hanem beszédkészségét,
meggyőzőerejét használja inkább. Még az alvilágba is eljut, neki tulajdonítják azt a képességet, hogy a lelkeket visszahozza az Alvilágból. Korán
felismerte, hogy az emberben lakozó jó és rossz együttesen rejlik
bennünk, s hogy saját magunknak kell megtalálnunk a két véglet közötti
egyensúlyt. Ő az emberi isten, az emberhez legközelebb álló gyengékkel.
Láthatjuk tehát, hogy a merkúri észjárás nem azonos az értelmi
képességgel, az a Hold ( jobb agyfélteke) és Nap ( bal agyfélteke)
együttes működése. A horoszkópban Merkúr arról ad felvilágosítást,
hogyan gondolkozunk , beszélünk, hogyan tanulunk, és mit jelent
számunkra a tudás. Milyen mértékben tudunk objektíven és semlegesen
gondolkodni és hogyan dolgozzuk fel azokat a tapasztalatokat,
amelyekkel kapcsolatba kerülünk. Hogyan fejezzük ki magunkat, a tudás
mely területei érdekelnek különösen, hogyan tudjuk az érdekeinket
érvényesíteni.
