Álom csupán, mi téged nekem adott,
Porszemekkel aláhulló csillagok.
Élesztettek bennünket szerelemre,
Hogy elvesszünk, hogy megtaláljuk.
Hogy soha többé ne várjuk.
Hogy meglássuk egymás szemében
Mit leírtak ezer mesében.
A vágyat, a gyönyörű csodát,
Melyben elégek, csak Te adhatod át.
S , hogy ne maradjak adósod,
Visszaadom Én leszek a sorsod.
Mert megátkoztak mindkettőnket,
Élni kell mostani életünket.
A boldogságot nem adják ingyen,
De azt akarom, hogy erősen higgyem.
Jön egy új, egy szebb igazabb élet,
** Ahol megkeresel engem **
** És én megtalállak téged!”
