Furcsa érzés, torkom elszorul, fuldoklok.
Az imént még mindent tisztán láttam, de
tekintetem homályba vész. Megvakulok?
Szívem hevesen ver, szemem lecsukom,
az első könnycsepp legördült arcomon.
Nem először sírok, mégis mindig más ha
fájdalom, bánat, vágy vagy öröm diktál.
Arcomon a bőrt égeti, testemet megtöri,
életem mégis megerősíti és erőt merítek
belőle. Az első csepp mi lelkemig hatol,
átjárja a gondolatot, hol kínoz, hol édes,
sok-sok könnycsepp folyik le arcomon.
|