Mert amikor gondolok rád, nem "eszembe jutsz".
Hanem a lelkembe. Mert nem az eszem gondol rád, hanem a lelkem.
Nem csak egy-egy pillanatra, hanem folyamatosan.
Nem tudlak, hanem érezlek. Nem gondolat vagy, hanem érzés.
Nem távolság, hanem közelség. Nem ott, hanem itt. A lelkemben.
