Közönséges pohánka (Fagopyrum esculentum)
A közönséges pohánka más néven hajdina a keserűfűfélék (Polygonaceae)
családjába tartozó egyéves növény, melynek a legértékesebb része a
virágos leveles szár és a három élű, barnás színű makkocska, mely
egyben a termése. Gyakran használt nevei közé tartozik még a
pohánkának a haricska, pogány gabona, tatárka, tönkő és a kruppa is. A
növény Közép-Ázsia mérsékelt égövi területeiről származik, melynek
elterjedése Európában a török illetve tatár népeknek a közvetítésével
került be. Jelenleg, míg a hajdina hazánkban csak takarmánynak számit,
addig Oroszországban nemzeti ételnek tekintik. Nem csak Oroszországban
terjedt el a hajdina fogyasztása, de már Németországban és Ausztriában
is előszeretettel alkalmazzák.
Hatóanyagai:
A növény felbecsülhetetlen értékét a magas rost tartalom, a fehérje
tartalom és a rutin nevű hatóanyag szolgáltatja. A hajdina rost
tartalma 17-20 %, a fehérje tartalom pedig 6,8-15,1 %, mely legnagyobb
mennyiségben lizinből tevődik össze. A magas rost tartalomnak
köszönhetően a hajdina növeli a bél perisztaltikáját, alkalmas a
székrekedés kezelésére, valamint egyes daganatok megelőzésében részt
vesz. A hajdina hatóanyagai közül a rutin a legjelentősebb, mert a
növényi szervek, mint egy 5 %-ban tartalmazzák. A rutin fokozza az
érfal rugalmasságát, valamint javítja a perifériás vérellátást,
csökkenti a vénás pangást és kedvezően hat a nyirokáramlásra. Kiválóan
hat a kapilláris vérzések okozta egészségkárosodás ellen is. A rutin
fontosságát az is bizonyítja, hogy a népi gyógyászatban a magas
vérnyomás kezelésére alkalmazták. A rutin mellett a hajdinában
megtalálhatóak még a flavonoid típusú vegyületek, vitaminok, ásványi
anyagok és nyomelemek is. A vitaminok szempontjából a növény igen
gazdagnak tekinthető, mert jelentős az E-, B1- és a B2-vitamin
tartalma. A hajdina igen kedvező ásványi anyag összetétellel
rendelkezik. A növénynek magas magnézium, kálium és a kalcium tartalma
mellett alacsonynak számit a nátrium tartalma. A nyomelemek közül nem
elfelejtendő megemlíteni a vas, cink és réz tartalmat sem. A magas cink
tartalomnak köszönhetően a hajdina szerepet játszik a HDL-koleszterin
(jó koleszterin) képzésében, melynek szintén érvédő hatása van, mint a
rutinnak.
Fontos tudnivaló, hogy a hajdina fogyasztása során kialakulhat az úgy
nevezett fagopirizmus (pohánka-mérgezés), mely a fagopirin
felhalmozódása miatt alakul ki. A fagopirin egy antraglikozid típusú
vegyület, mely fotoszenzibilitást (fényérzékenységet) okozhat (Az
orbáncfűnek is ilyen hatása van). A fagopirin a bőrt fényérzékennyé
teszi, és a napfény hatására bőrpír vagy gyulladás jelenhet meg. Az
allergiás reakciót a pigment szegény bőrrész, a festékanyag (mely a
héjban található meg) és a tartós napfény egyidejű hatása okozhatja. A
fényérzékenységet a hajdina héjában lévő fényérzékenyítő vörös
festékanyag válthatja ki, mely meleg vízben kioldódik. Ezért szükséges
a hajdinát meleg vízben mosni, öblíteni vagy főzés során képződött
habot leszedni, a nyákot leöblíteni.
|
