Azt mondta a kicsi kéz egyszer a nagynak: -Te hatalmas kéz, szükségem van terád, mert nélküled szinte semmit nem érek. Éreznem
kell a tenyered melegét mikor felébredek és mellettem megjelensz.
Amikor éhezem és táplálékot adsz és segítesz, hogy megragadjak valamit
és felépíthetem apró ajándékaim. Velem vagy midőn járni tanulok, s
hozzád futok ha félelem gyötör. Kérlek, ne hagyj el maradj velem! -S a nagy kéz mit válaszol a kicsinek: -Te
kicsi kéz, szükségem van terád, hogy belém kapaszkodj és megragadj.
Hadd érezzem kedveskedésed, mert érted kell kezet fognom sokakkal, de
játszani és mosolyogni nem tudok, csak veled együtt, mikor átölellek, s
veled együtt felfedezem újra a világot, a csodálatos kicsiny dolgokat.
Hadd érezzem jóságodat, azt , hogy szeretsz, veled együtt tudok majd
kérni is, és hálát adva megköszönni dolgokat. Légy mindig velem, erősítsd a kezem
