Kapor, a természetes inzulin. A kapor eredetileg a Földközi-tenger vidékén termett, ahol még a
mai napig is előfordul vadon. Európába és az akkori Pannóniába a római
legionáriusok hozták be.
Mi található a kaporban?
A nyersen fogyasztott kapor értékes antioxidáns, kiváló
C-vitamin-forrás. A növény tartalmaz még: A-vitamint, riboflavint, B1-,
B2-, B3-, B6-, E-vitamint, valamint folsavat, pektint, kalciumot,
vasat, rezet, magnéziumot, káliumot, foszfort, cinket és igen nagy
mennyiségű rostot.
Jelentős antimikrobás hatása van, amellyel hozzájárul az
immunrendszer fejlődéséhez. Fogyasztása képes csökkenteni a
megnövekedett koleszterinszintet, miközben kiváló rostforrás. Magas
káliumtartalma segít rendben tartani a vérnyomást, így rendszeres
fogyasztása nagy segítség a szívinfarktus és az agyvérzés
megelőzésénél. A növény illóolajának jellegzetes, semmivel össze nem
téveszthető illata van. Összetevői: d-karvon, d-limonen,
alfa-fellandrén, fenilpropán anyagok. A flavonoidok közül a kvercetin
több glikozidját, apigenint, vicenint tartalmaz. A karvon a
tumorellenes és antioxidáns hatásáról híresült el.
A növényben körülbelül 0,5 százalék az illóolaj-tartalom, míg a
termésben 2,5-4. (A termésben zsírolaj és fehérje is található.)
Többszörösen telítetlen zsírsavakat – omega 3 és 6 – és egyszeresen
telített zsírsavat is tartalmaz (olajsav). Hogy mennyi a növény
illóolaj-tartalma, az a termőhelyétől és az időjárási tényezőktől is
függ. A legtöbb aromaanyagot a virágzás után tartalmazza. A termésből
nyert illóolaj kis adagban izgató, nagy adagban nyugtató hatású. A
gyökérzeten kívül a növény minden része fogyasztható.
A kapor szervezetre gyakorolt hatásai
Gyomorerősítő hatása közismert, de vizelethajtóként is számon
tartjuk, valamint nyugtató és antibakteriális hatása is van. Magjának
illóolaja az emésztőrendszert támadó baktériumok szaporodását gátolja,
így segít a hasmenést okozó mikroorganizmusok elleni küzdelemben.
Baktériumellenes hatása igen erős, képes meggátolni a káros kórokozók
elszaporodását a belekben és szervezetünk más tájékain is. Ebben a
tekintetben a kapor vetekedik a ranglétrán a fokhagyma erős
baktériumölő tulajdonságaival.
A növény apiol tartalma izgatóan hat a paraszimpatikus
idegrendszerre, jelentős értágulatot okoz. Férfiaknál a merevedési
reflexet erősíti. Ilyen hatás érhető el például néhány növényi szár
rágógumiszerű rágcsálása révén.
A kapor szívkoszorúér-tágító, ajánlható angina pectoris esetén,
csökkenti a magas vérnyomást, és jótékony  hatású a szívizom vérellátása
szempontjából. Elsőrendű étvágyfokozó, egyben szélhajtó is. Használata
bélféregűző teák összetevőjeként is ismeretes. A szájban megtelepedő
baktériumok ellen is hatásos, friss leheletet biztosít. A húgyúti
betegségeket leggyakrabban az E. coli baktérium okozza, amelynek
megtelepedését a kapor meggátolja, így jelentősen hozzájárul a húgyutak
egészségének a helyreállításához.
Fitoösztrogén hatása miatt a népgyógyászatban a renyhe menstruáció megerősítésére alkalmazzák.
Várandósság alatt azonban éppen emiatt a hatása miatt nem ajánlott a szedése!
Vércukorszint-csökkentő hatás
A kapor e hatását a vanádiumnak köszönheti, mert szabályozza az
inzulin termelődését és megakadályozza a zsír elraktározódását. Így az
elfogyasztott szénhidrát nem raktározódik el, mint zsír, hanem
egyenesen az izomsejtekbe jut és energiává alakul át. A vanádiumnak
koleszterinszint-csökkentő hatása is van, de előszeretettel alkalmazzák
erős fogak, csontok, izmok növelésére.
Fogyasztásakor szálkásabb izomzathoz jutunk, de előírás szerint kell
alkalmazni, mert a vanádium túladagolása nem szerencsés. A gyakorlat
azt mutatja, hogy a kapor néhány hónap alatt jelentősen részt vesz a
vér cukorszintjének a csökkentésében.
A kapor fogyasztása egész évben szükséges
A kapor Európában május végétől október közepéig szedhető, ez idő alatt
rendszeresen fogyasztjuk mindenféle ételekhez, salátákhoz és öntetként.
A friss kapor javasolt napi adagja körülbelül 8-10 dkg.
A téli időszakban nem jutunk friss kaporhoz, éppen ezért kézenfekvő
a szárított kaporkészítmény. A kapor szárazanyagtartalma 7-8 százalék,
tehát 10 dkg kapornak 7-8 g szárítmány felel meg. Ez a mennyiség 10-12
db tabletta vagy kapszula.
A kapor a szárításra nagyon kényes dolog, mert az illóanyagok,
amelyek nagyon fontos összetevői a növénynek, már 50-60 fok körül
elpárolognak. A szárított zöldségként kapható nem javasolható, mert azt
75-90 fokon szárítják. Európában már több országban készítenek 100
százalékos kaportablettát, amiben csak a tiszta kapor van,
kötőanyagmentesen. Ez azért fontos, mert a kötőanyagok sokszor több
kárt okoznak, mint hasznot.
Az egészségtudatos vásárlók ma már szinte minden táplálék
kiegészítőből a kötőanyagmenteset keresik. Ma már Magyarországon is
érdemes körülnézni és keresni a 100%-os kaportablettát a gyógynövény –
és bioboltokban. Aki a tablettát nem tudja lenyelni, az szétrághatja
vagy poríthatja, hiszen nincs benne más, csak a tiszta kap
|
