Húsvéti
jelképek, szimbólumok A barka bolyhos virágainak különleges gyógyerőt
tulajdonítottak a régiek. Ha a családi tűzhelybe dobták, megóvta a
házat a bajoktól, lenyelve pedig gyógyszerként elmulasztotta a
torokfájást.
A legősibb húsvéti jelkép a bárány. Eredete a Bibliában keresendő. Az
ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt
áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket
az Úr haragja. A húsvéti bárány Jézust is jelképezi. A Bibliában
Krisztus előképe volt az a bárány, amelyet a zsidók Egyiptomból való
kimenetelük alkalmával ettek, és amelyet nap mint nap feláldoztak a
jeruzsálemi templom oltárán.
A
másik húsvéti állat, a húsvéti nyúl megjelenésének magyarázata már
jóval nehezebb. Az ünnep termékenységgel kapcsolatos vonatkozásában
magyarázat lehet a nyúl szapora volta. Mivel éjjeli állat, a holddal is
kapcsolatba hozható, amely égitest a termékenység szimbóluma. Nyúl és
tojás ősi kapcsolata a kutatók szerint a germán hagyományok alvilági
istennőjének legendájában jelenik meg: eszerint a nyúl eredetileg madár
volt, s az istennő haragjában négylábú állattá változtatta. E különös
tulajdonságú állat hozzánk is német közvetítéssel került, de
kialakulását homály fedi.
Az
is lehet, hogy tévedésről van szó, mert régen egyes német területeken
húsvétkor szokás volt gyöngytyúkot ajándékozni tojásaival együtt. A
gyöngytyúk német neve Haselhuhn, röviden Hasel. A félreértés abból is
eredhet, hogy németül a nyúl neve Hase. Mindenesetre a tojáshozó nyúl
igen népszerűvé vált, a múlt század végén a képes levelezőlapok
elterjedésével igen sokfelé eljutott.A tojás A tojás az élet
újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi
is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való
átmenet rejtélyét jelképezni.
Fontos
szerepe van a húsvéti étrendben is, de a tojások színezése, díszítése
is régi korokra nyúlik vissza. A  leggyakrabban használt szín a piros,
magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak
védő erőt tulajdonítottak. A tojások piros színe egyes feltevések
szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások
díszítése az egész világon elterjedt.
A
tojásfestés népszokásként elsősorban Kelet-Európában maradt fenn a XXI.
századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi
festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a
bíbortetű. Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal
"írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név,
üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői
tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok
megvásárolták azokat.
Magyarországon
a festett, díszített tojás ajándékozása elsősorban a húsvéti
locsolkodáshoz kapcsolódik. A  díszített tojások festésének formái, a
minták elrendezése tájegységenként változott. A nálunk leggyakrabban
használt minták geometrikusak. A tojást hosszanti vonalakkal két, majd
négy mezőre osztották. A hosszanti vonalak számának növelésével 16
mezős osztás is van, de igen ritkán. Ezt a művészetet rámázásnak
nevezik. Az így kialakított, majdnem háromszögletű mezők alkotják a
geometrikus vagy virágdíszítés kereteit. Néha az osztóvonalakon is
díszítenek. A díszítmények lehetnek: tulipános, fenyőágas, rózsás,
almás, stb. A díszített tojás neve hímes tojás, s magát az eljárást
tojáshímzésnek nevezik.
Különböző
tojásgyűjtő népszokások vannak, melyek célja, hogy a legények minél
több tojáshoz jussanak a tojásjátékokhoz. Egyik ilyen játék például a
Kecskemét környékén ismert tojásütés, tojáskoccintás. Ketten egymással
szemben állva a tojásokat egyre erősebben összeütögetik, s az nyer,
akié épen marad. Másik játék a tojással való labdázás. Úgy tartották,
hogy aki a feléje dobott tojást elejti, még egy esztendeig nem leli meg
a párját.
Romániában
a látogatók vitték a gazdának a tojást, megütögették vele, s közben
köszöntést mondtak:  "Krisztus feltámadott." Voltak azonban különleges
felhasználásai is a tojásnak. Igen sok helyen szerepeltek a tojások,
mint szerencsét hozó amulettek.
A görögök azt a tojást, melyet a tyúk először tojt nagypénteken, varázserejűnek tartották.
Német hiedelem szerint, húsvét reggel egy tojáson átnézve meg lehet látni a benne táncoló bárányt.
Jóslásra
is használták a tojást: ha nagypéntek éjjelén feltörték, s egy pohár
vízbe csurgatták, a formája megmutatta, milyen lesz a jövő évi termés.
Volt, ahol a lányok tojáshéjat tettek a küszöbre húsvét előtti este,
hogy megtudják, mi lesz a férjük foglalkozása. Ugyanaz lesz, mint az
első férfié, aki belép a házba.
|
