A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban,
a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg
a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett. A níceai zsinat i. sz. 325-ben
szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje. A
húsvét angol neve: passover, átrepülést jelent. Gyakorta használják az Easter
elnevezést, mely a német Oster szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő,
Ostara az alvilág úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. Lehet,
hogy neve az East, a kelet szóból származik, s a napfelkeltére utal. A szó a
magyarban nem található meg, de Csíkményságon a húsvéti körmenet neve:
kikerülés, más vidékeken a feltámadáshoz kapcsolódik. A magyar szó: húsvét, az
azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi.
A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi
ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvét napja az
1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első
vasárnapra esik: március 22 és április 25-e közé. (Ezt mondja ki a niceai
zsinat határozata is i. sz. 325-ben)
Mint már említettük, a húsvét kialakulásában fontos szerepet játszik a zsidó
húsvét, a pészah. E vallás tanítása szerint e napon ünneplik a zsidók az
egyiptomi rabságból való menekülésüket. Az Ótestamentum szerint a halál angyala
lecsapott az egyiptomiakra, a zsidók kapuja azonban egy frissen leölt bárány
vérével volt bekenve, így az ő házukat "elkerülte".
Az Egyiptomból való kivonulás történetét írja le a Hagada. A keresztény egyház
szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei
hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos sivatagi
böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít. Ezt nagyobb, kisebb ünnepek
követik s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A ciklus a karácsonyi ünnepi
szakasz párja, de jóval régebbi annál. Latin neve: Septuagesima - hetvened,
mert hetven napig tart, húsvéti időnek is nevezik.
Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását. A húsvét
a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év
ünnepeinek sorában. A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról
emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése
közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe. A nagycsütörtök (zöldcsütörtök)
Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe.
Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának
a napja. Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról,
hogy Jézus - amint azt előre megmondta - harmadnap, azaz húsvétvasárnap
hajnalán feltámadt halottaiból.
pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg
a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett. A níceai zsinat i. sz. 325-ben
szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje. A
húsvét angol neve: passover, átrepülést jelent. Gyakorta használják az Easter
elnevezést, mely a német Oster szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő,
Ostara az alvilág úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. Lehet,
hogy neve az East, a kelet szóból származik, s a napfelkeltére utal. A szó a
magyarban nem található meg, de Csíkményságon a húsvéti körmenet neve:
kikerülés, más vidékeken a feltámadáshoz kapcsolódik. A magyar szó: húsvét, az
azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi.