A Hold az érzelmek, az ösztönök képviselője. Olyanokká kell lennünk, mint a hold. (...) Az emberek akkor is panaszkodnak, ha túl erősen süt a nap és elviselhetetlenül meleg van, meg akkor is, ha túl sokat esik vagy túl hideg van. De (...) senki nem zsörtölődik, ha süt a hold. Mindenki boldogan, a maga módján üdvözli a holdat. Csupa jó dolog történik, ha süt a hold. Ez már elég ok arra, hogy olyanok akarjunk lenni, mint a hold. A Hold egy darabka csoda, amely minden éjszaka feljön a nehéz időkben is, hogy ne felejtsük, minden napnak megvan a maga szépsége.
A Hold az az égitest, amelyet a legtöbbet tanulmányoztak a történelem folyamán. Könnyen megfigyelhető, hiszen Földünkhöz a lehető legközelebb esik, távcső nélkül szemügyre vehető.
Őseinknek egyik legfontosabb időszámító eszköze volt, mert állandó periódusokban történnek változásai. Égi pályája során végigjárja a zodiákus mind a 12 jegyét, ami mindig 27nap 7óra 43perc alatt történik.
Formaváltozása is állandó és így számítható: újholdtól teliholdig 14 nap telik el. A teljes ciklus alatt különböző alakzatokat vesz fel, amiből megállapítható, hogy milyen hatást gyakorol Földünkre. Mert bizony fizikai és érzelmi hatást gyakorol, amit a tudomány is elismer. Gondoljunk csak az ár-apály jelenségre, vagy a női ciklusra, de ismert dolog a telihold idején észlelhető ingerlékenység is.
A fogyóhold, azaz C betű formázásakor az energiák kifelé hatnak, vagyis minden olyan dolog könnyedén és tartósan elvégezhető, amely a tisztulást, megszabadulást jelöli.
A növőhold, azaz D betű formázásakor pedig az energiák befelé hatnak, vagyis minden olyan dolog végezhető el ilyenkor könnyedén és tartósan, amely a táplálást és növekedést célozza. Amikor a Hold nem látható, helyén egy sötét korong "díszlik", akkor van újhold. Ilyenkor indul el egy újabb ciklus, ezért ekkor a legalkalmasabb az idő, hogy régi terveink valóra váltását elkezdjük.
A legszebb látványt viszont a telihold adja, mert teljes felületen veri vissza a Nap fényét, ezért egy kerek fénylő égitestnek láthatjuk. Szépsége megindítja lelkünket, elérzékenyülünk, sőt akár túlérzékennyé válhatunk. Pontosan ez az, amire figyelnünk kell ekkor: érzéseink, lelkünk szeretne sokkal, de sokkal több figyelmet kapni. Ezért jönnek felszínre ilyenkor elnyomott érzéseink, sérelmeink, amin nem igazán tudunk ilyenkor uralkodni.