A
házassági kóma tulajdonképpen a házasság agyhalála. A szeretet és
melegség elmúlásából fakad. Olyan mozdulatlan állapot ez, melyben nincs
többé intimitás, és ahol sebek, csalódások, elfojtott düh, sértettség
és a reménytelenség uralkodik. Ennek ellenére nagyon sok házaspár nem
akarja felszámolni a kapcsolatot. Más szóval a házassági kóma azt
jelenti, hogy a kapcsolat gyakorlatilag halott, csak senki nem állítja
le a lélegeztetőgépet. A
házassági kómában élőket könnyű felismerni. Étteremben némán bámulnak
el egymás feje fölött, és ha mégis szólnak, csupán egyszavas mondatokat
váltanak. Otthon külön életet élnek, külön barátaik vannak, hobbijaik
is eltérnek, nyaralni is külön mennek. Van
olyan házassági kóma, amely leginkább hidegháborúhoz hasonlít, bár
időnként nyílt csaták is kitörnek, majd elcsitulnak. Minden ilyen
kitörés egyre távolabb taszítja egymástól a párt. Aztán vannak válások, amelyek évekig érlelődnek. Maga
a házassági kóma majdnem mindig sok apró epizódban alakul ki, nem pedig
néhány nagy dráma nyomán. Mind a férfi mind a nő kerüli a másikat, és
már nem veszi a fáradtságot, hogy megbeszéljék a problémát. A feleség
fokozottan kerüli a férfit, különösen a hálószobában, kivéve ha saját
libidója kényszerítené őt közeledésre. A helyzet fokozatosan romlik.
Elfelejtkeznek az évfordulókról és a születésnapokról. Ki-ki a maga
stílusában mélyen meg van bántva, hogy így kell élnie. Lehet,
hogy a férj tehetetlennek érzi magát, és fogalma sincs, mitől változna
meg a helyzet. Az is elképzelhető, hogy nem vallja be magának, hogy
bármi probléma lenne. A feleségnek valószínűleg határozottabb képe van
arról mi is a baj, de megoldást ő sem ismer. Lehet egyre beletörődöbb,
vagy egyre dühödtebb, amiért reményei ennyire nem valósulnak meg. Ő is
feladja a reménykedést, és ha sehogyan sem sikerül életet lehelni a
kapcsolatba, a házassági kóma állapotába esnek. A probléma annyira általános, hogy bízvást népbetegségnek tekinthető. Ahhoz,
hogy a férfiak több szexhez, a nők pedig több szeretethez jussanak,
előbb meg kell értenünk a férfiak nyilvánvaló ellenállását a
gyengédséggel, és a nőkét a szexszel szemben. Arról van-e szó csupán,
hogy a férfinép önző és nemtörődöm, ahogyan ezt oly sok nő állítja?
Igaz-e, hogy a nők arra használják a szexet, hogy a házasság csapdájába
csalják a férfiakat, majd szexuális értelemben gyorsan kikapcsolnak,
ahogyan ezt sok férfi gyanítja? Ahhoz, hogy megértsük az okokat, nem
elég a mai nő és a mai férfi életét szemügyre vennünk, Nagyon fontos,
hogy kifaggassuk a múltat is. Hogyan kezdődött és hogyan alakult a
nemek háborúja? És mi minden járult hozzá, hogy ez a sorvadásos
betegség kialakuljon, és máig pusztítsa legszebb kapcsolatainkat? Hogy
jobban megérthessük a házassági kómát, és végül gyógyíthassuk is, meg
kell értenünk néhány alapvető tényt nembeli lényegünkről.
|