1.Termékenység és gazdagság kifejezője volt.
2. Ebihalból alakul át, tehát a megújulás jelképe is.
3. Vízben él,a víz az élet,az élet a gazdagság szimbóluma.
Az egyiptomi mitológiában a Nílus zöld békája is a folyó áradására,
a megújuló életre, a termékenységre és a bőségre utalt. Íziszhez, az
újszülöttek és anyák védőistennőjéhez, valamint Heket
termékenység-istennőhöz is társították.
A kínaiak holdistennek tekintették, lábai a Hold fázisainak
alakulását jelképezték; Ünnepét, amely egyben a házasulandók ünnepe is
volt, szeptemberben vagy októberben, holdtöltekor tartották.
A
mesében szereplő történetben a ronda varangyosbékából egy csók hatására
királyfi lesz. Bettelheim gyermekpszichológus értelmezésében a békák,
az ember énjének legősibb részét, az ún. „ösztön-ént” szimbolizálják. Azt a fejlődési folyamatot melynek során az állatok a vízi életet a szárazföldivel cserélték fel.
Ókeresztény felfogásban az egyiptomi termékenységi és
születési-újjászületési jelentéssel összefüggésben a feltámadás
szimbólumaként is szerepel. Gyakran visszatetszést keltő alakban
jelenik meg: a fösvénység, paráznaság, eretnekség, irigység
szimbólumaként.
Az Ótestamentumban az Úr Mózesen keresztül fenyegeti meg Egyiptomot: „Ha nem engeded, hogy kivonuljanak, akkor Egyiptom földjét békával sújtom”.
Jellegzetes állata volt a középkori mágiának és boszorkányságnak. A
néphit szerint a varangy megfogása bibircsókot okoz, a béka megérintése
pedig terméketlenséget. Ki ne emlékezne arra a gyerekkori intelemre: „ne igyál sok vizet, mert béka nő a hasadban!”
|
