A hüvelyesek közé tartozó, nedves talajon élő
növényből készült tea a népi gyógyászati tapasztalatok szerint fokozza
a tejelválasztást, ezenkívül vércukorszint-csökkentő teakeverékek
alkotórészeként is használják.Hatóanyagai: 0,1-0,6% flavonoid, cserzőanyagok és szaponinok
...
Tovább »
|
Népi neve boronafa, tövisfa, kökönye. A magyar népi
orvoslásban a növény valamennyi részét használják. A virágokból készült
teát enyhe vizelet- és hashajtás céljából isszák, de köhögés esetén is
ajánlják. Aszalt termését, és a belőle készült főzetet hasmenés
kezelésére adják. A termésekből készült kökénybort és a pálinkát
alacsony vérnyomás és vérszegénység ellen ajánlják.
...
Tovább »
|
Az egyik legrégibb fűszer- és gyógynövény. A híres
Ebers-papírusz 20 gyógy- és fűszernövényt nevez meg. Köztük van az
édeskömény is. A köményt tehát legalább 3500 éve ismerjük. A
botanikusok az ernyősvirágzatúak családjába sorolják. őshazája
Eurázsia, ahol mezőkön, legelőkön, kaszálókon, utak mentén, vasúti
töltéseken is igen gyakran előfordul. Ennek ellenére szinte kizárólag a
termesztett fűszernövényt használjuk. Karógyökere, egyenes, magas,
elágazó szára, hosszúká
...
Tovább »
|
A belőle készült tea gyomorfekély és egyes
rosszindulatú daganatos megbetegedések kezelésében alkalmazható.
Külsőleg sebekre is használható. Hatóanyagai: flavonoidok (izoramentin glikozidok, kvercetin glikozidok), karotinoidok, szaponinok, triterpének, illóolajok, E-vitamin
...
Tovább »
|
A kutyabengét lángfának, ebsefának is nevezik.
Gyógyszerként a tavasszal leszedett kérget használják, amely egyévi
tárolás után bevált, drasztikus hashajtó lesz. A kutyabengekéreg a
hazai anthrakinon-drog, amely a szennalevéllel mindenben egyenrangú
hatású. Európában gyakran fordul elő ligeterdőkben, réteken, utak
mentén és sövények között. Sima, szürkésbarna, fényes törzsén feltűnő a
sok szürke paraszemölcs (szellőztetőszövet).
...
Tovább »
|
A rózsafélék közé tartozó bajnócából vagy vad
szent józsef virágból készült teát elsősorban szív- és vesebetegségek
ellen, illetve lázas betegségek esetén izzasztóként szokták használni.
Hatóanyagai: 1,0-1,5% szalicilsav-származék, 0,5%-nyi flavonoid, glikozidok, cserzőanyagok és illóolaj
Hatása:
- Gyulladáscsökkentő: lázcsillapító, izzasztó és fájdalomcsillapító
- Szív: támogatja a szívműködést, stabilizálja a
...
Tovább »
|
A levendula az ajakosvirágzatúak csoportjába
tartozó, a Földközi-tenger mellékéről származó, nálunk is termesztett
félcserje. Virágai kékeslilák vagy sötétlilák. A levendula illata
átható, tiszta és üde, egyszerre élénkít és nyugtat.
Az ókori
görögök és rómaiak tisztító tulajdonságáért és illatáért kedvelték.
Bőségesen használták, testükre kenték, szappanjaikat és fürdővizüket
illatosították vele. A fáradtságot és az ízületi m
...
Tovább »
|
Mikor segít: A népi gyógyászat évszázadok óta
görcsös panaszokra használja. A benne lévő flavonoidok, keserű- és
cserzőanyagok ellazítják a szervezetben lévő sima izmokat. Ezért olyan
hatásos a menzeszt kísérő görcsök és a gyomor- és bélterület görcsei
esetén. A növény gyökerét a fürdőszobában vethetjük be eredményesen:
aki rendszeresen rágcsálja, megelőzheti a fogínygyulladást.
Használat:
Eltart egy ideig, amíg a libapimpó kifejti hatását. Aki rendszeresen
sz
...
Tovább »
|
A mateteát egy évelő fa, az Ilex paraguariensis
szárított leveleiből és szárdarabjaiból főzik. A maté név a quicha
indiánok „mati'” szavából ered, a szó tököt jelent, s arról vall, hogy
az indiánok ivótökből fogyasztották. Ez a fa az Aquifoliceae
(magyalfélék) családjába tartozik, s kizárólag a déli szélesség 10. és
30. foka között él meg a Paraná és a Paraguay folyók medencéjében. A
Felső-Paraná-vidék, Dél-Uruguay és Argentína
...
Tovább »
|
A zsurló erősíti a kötőszöveteket, eltávolítja a felgyülemlett vizet és csillapítja a köztes vérzéseket.
Hatóanyagai: kovasav, flavonoidok, poiensavak, dikarbon savak, alkaloidok (palusztrin, nikotin)Hatása:
- Vérzéscsillapító
- Hólyaghurutos fájdalmak ellen sincs jobb szer, mint a leforrázott zsurló
Gőzeivel egy fürdőköpenybe burkolózva a hólyagot melegítjük.
Ha n&ea
...
Tovább »
|
ősi örökségünk része, az Urál menti időkből – erre
utal neve is, mely vogulul nir. Eredetileg valószínűleg vesszőt jelent.
A népi hiedelmek szerint Nagyasszonyunk fájával minden komoly baj távol
tartható.
A szárított levélben sok C-vitamin is található, ezért
itták tavaszi fáradtság megelőzésére. A népgyógyászatban elsősorban
vértisztítóként és ízületi, ill. vesebetegségek orvosságaként tartották
számon.
...
Tovább »
|
A növénytani fajmegnevezés, a Hypericum két görög
szóra, a hyper, azaz: „túl” és az eikon, azaz: „kép” szóra vezethető
vissza, melyek kifejezik azt a hiedelmet, hogy a növény szellemek és
kísértetek ellen is hatásos. Paracelsus idején félelmek és gonosz álmok
ellen használták.
A valódi jánosfű, más néven csengőlinka vagy
lyukaslevelűfű Közép-Európa-szerte elterjedt, és nálunk útszéleken,
töltéseken, mezsgyéken, erdőkben és bozótosokban fordul elő. Fels
...
Tovább »
|
A benne lévő cserző- és keserű anyagok sebösszehúzó
hatásúak. Ennek köszönhetően a palástfű képes szabályozni a rendszeres
és bőséges havi vérzést és gyorsabban begyógyítja a sebeket. Szülés
előtt erősíti a méhet, a szülés után pedig felgyorsítja a
regenerálódási folyamatot. Enyhíti a bőrgyulladásokat és a viszketést.
Használat:
Igyunk naponta háromszor 1 csésze palástfű teát: forrázzunk le 2
teáskanál szárított növ&
...
Tovább »
| |
