Fúj a szél-fázom
átjárja
meleg kabátom
Átölelnélek,
de nincs karom
-mosolygok balgaságomon.
Letépett karral
merre menjek?
Melegséget,
árnyékot hol lelek?
Rohanó évek
meg nem állanak
pilláim alól
jégcsapok hullanak.
Álmaim vadak-jó
az ébredés
takaróm, párnám,
mind hideglelés.
Ébren várakozni
én már nem tudok,
van lábam, hát
elfutok.
De merre, meddig futhatok?
Állítsatok
meg, mert egészen megfagyok !!
