Buddha - 2 November 2011 - Blog - Unicita
Vasárnap, 2016-12-04, 5:03 AMNyitólap | Regisztráció | Belépés

Honlap-menü

Ajánló

Ennyi ideje

Belépés

Keresés

Statisztika


Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0
unicita.ucoz.hu PageRank

Naptár

«  November 2011  »
HKSzeCsPSzoV
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
282930

Japán oktatás

A mai nap képe

Pontos idő

Időjárás

Hőtérképbr

Holdfázis

CURRENT MOON

Látogatók innen:

Free counters!

Ahonnan jöttél

Blog
Nyitólap » 2011 » November » 2 » Buddha
0:29 AM
Buddha
1. A pocakos Buddha a gazdagság szimbóluma, biztosítja a család jólétét is.
2. Nevető Buddha gyermekek körében a gyermekáldást segíti,hálószobába való.
3. Nevető Buddha a gazdagság és a bőség beköszöntét jelzi.
4. Buddha gömbölyű pocakját időnként ajánlott megsimogatni.
5. A Buddhát a szoba bejáratával szemben átlósan szemmagasság fölé kell tenni,hogy felfelé nézzünk rá.

„A nevető Buddha gömbölyű pocakját legalább naponta kétszer ajánlott megsimogatni, hogy a várva várt szerencse, gazdagság és bőség beköszöntsön hozzád!”

A pocakos, nagyhasú, mosolygós férfi a gazdagság szimbóluma, mert azt jelzi, hogy van mit ennie, ezért biztosítja majd családja jólétét is.

Sokszor ábrázolják a nevető Buddhát gyermekek körében, amint vidáman tűri, hogy rajta ugráljanak. Ezt a változatát a gyermekáldás érdekben ajánlják a hálószobába tenni, mert a családi örömöt szimbolizálja.

Miért ilyen népszerű a Buddhának ez a változata? Ez a változat az Eljövendő Buddhát ábrázolja, akit a buddhista kultúrákban többféle néven illetnek és tisztelnek (Maitréja, Milefo, Minik, Miroku), akinek kultusza Indiából jutott el Kínába. Alakja, a X. században, a Szung dinasztia idejéből legendássá vált csodatévő szerzetesektől származik. Az emberi szenvedés végét, a halál utáni mennyei birodalomba kerülést szimbolizálja. Kedveskedő, népies elnevezése „nagy pocakú”, de „nevető Buddhának” is nevezik.

Elgondolkodtató, hogy az emberekben meglévő igények hogyan változtatják meg a hitet, hogyan alakítják a maguk képére szentjeiket. Hogyan vált az aszkétából, a földi élvezeteket hátrahagyó, a mértékletes középutat követő Buddhából egy pocakos, vidáman mosolygó, kedves figura, akin vidáman ugrándoznak a gyerekek, akiről nem a szellemi táplálék jut elsősorban eszünkbe… Hogyan lett a gazdagság szimbóluma az, aki pont a gazdagságát, a fényűzést és a pompát hátrahagyva, az egyszerűséget, a befeléfordulást, és a szellemi fejlődés útját követte.

Buddha születése

A buddhizmus megalapítója sokféle néven ismeretes. Szüleitől a Sziddhártha – jelentése: aki elérte célját – nevet kapta, de nevezik Gautamának, vagy Gótamának, mert családja a védikus tanítómestertől Gótamától származtatta magát. Gyakran nevezik Sákjamuninak, a „sákják bölcsének”, vagy a „sákják oroszlánjának” Sákjaszinhának, aki a sákják harcos nemzedékéhez tartozott.A sákja nemzetség eredetét Iksváku királyra, ezen keresztül a Napistenre vezette vissza, aki a mostani indiai-nepáli határvidéken – ma Gorakhpur – lévő kis államban uralkodott.

Buddha születésének időpontja eltérő a különböző országokban élő buddhisták szerint. A kutatások szerint ie. 560 és 480 között élt feltehetően. Nagy pompa és gazdagság között nevelkedett, de ez a fényűzés nem elégített ki. Nem tudta elfogadni azt a gondolatot, hogy rá is, mint minden emberre, az öregség, betegség és végül az elmúlás vár. Hiába zárták el a világtól, hogy ne találkozzon a szegénységgel, szenvedéssel. Egy kikocsikázása alkalmával megjelent előtte egy isten: először aggastyánként, majd betegként, holttestként és ezt követően aszkétaként. A látomás a múlandóság és a világ megtagadásának gondolatáig vezette el Gautamát. Ettől még fia születése sem térítette el, hátrahagyva családját útnak indult, egészen az Anavamá folyóig. Itt fejedelmi ruháját levetvén magára öltötte az aszkéták köntösét, lenyíratta a haját és a megváltás útját keresve először Áráda Káláma, majd Rámaputra tanítványa lett. 

Mivel úgy találta, hogy ezek a tanítások csak átmeneti lépcsőfokok az igazsághoz vezető úton, ezért az igazságot keresve útját magányosan folytatva tovább Magadha-ba – a mai Bihar tartomány, majd tovább ment Uruvélában – ma Gajá – és itt telepedett le.

Először fájdalmasan kínozta magát, nem evett semmit, teljesen legyengült és hiába meditált, az áhított megvilágosodást nem érte el. Mígnem felvillant előtte, hogy gyermekkorában egyszer apjával egy jambózafa árnyékában meditált… ezért a meditálást így folytatta. A megvilágosodást (bódhi) egy fügefa alatt érte el, ahol is 3 egymást követő virrasztás alatt megszerezte

  • a visszaemlékezés képességét saját, korábbi életeire,
  • más lények újra megtestesülésének felismerését,
  • a négy nemes igazság tudását és a 3 főbaj (érzéki gyönyör, létezés gyönyöre, tudatlanság) megszüntetését.

Buddha munkássága

Buddha a megvilágosodása után úgy határozott, hogy megnyitja az örökkévalóság kapuit azok előtt, akik hallani akarnak. A Benáresz melletti Risipatana vadaskertbe ment, ahol megindította a „TAN KEREKÉT”
azzal, hogy öt aszkétával megismertette tanainak alapjait.

A kerék a buddhizmus térhódítása idején, Asóka király oszlopain a vallás eszméire utal. A küllők a középpontban egyesülő lelki képességeket szimbolizálják. Az üres kerékagy az égi cselekedetek illeszkedési pontja. Uralkodó, aki nem részesedik az egyetemes változásból, belőle áramlanak ki a fény sugarai. A létezéskeréknek hat küllője van. A nyolcküllőjű kerék a Lótusz szirmait és az Út ösvényeit idézi fel.

Buddha a benáreszi prédikációban azt fejtette ki, hogy az üdvösséghez nem az érzéki élvezetek hajszolása, de nem is a túlzott önsanyargatás vezet, hanem a mértéktartó lemondás középútja. Ehhez pedig ismerni kell a szenvedéshez vezető utat, mindazt, ami a vágyaktól való megszabaduláshoz vezet. Erre szolgáló módszere az ún. nemes 8-as út követése: a helyes szemlélet, a helyes gondolkodás, a helyes beszéd, a helyes cselekvés, a helyes élet, a helyes törekvés, a helyes vizsgálódás és a helyes elmélkedés.

Buddha 36 éves korától 80 éves koráig járta Észak Indiát, ahol prédikálva terjesztette eszméit, hallgatóihoz illő módon. Buddha követői két csoportra oszlottak: a világi követőkre, akik családi életük keretén belül megtartották az öt alaptörvényt (Ne ölj! Ne lopj! Ne hazudj! Ne kövess el házasságtörést! Ne fogyassz részegítő italokat!) és a szerzetesekre, apácákra, azaz a rend („szangha”) tagjaira, akik számára az előírások megtartását a teljes szegénység és szüzesség megtartása mellett írta elő.

A más néven Magasztos, vagy Tökéletes megbetegedése után Kusinagarába, a mallák fővárosába ment. Itt vett búcsút szerzeteseitől és ezután elvonult a teljes nirvánába. A mallák méltó pompával temették el, holttestét elégették, maradványait pedig ereklyeként szétosztották és sztúpákat emeletek fölé.

A legenda szerint a Tökéletes halálát kozmikus jelenségek kísérték: hatalmas földrengés támadt, az istenek dobjai megperdültek és amikor testét elégettek, az égből egy vízsugár oltotta ki a máglya tüzét.

A klasszikus feng shui nem a nevető Buddha szobrot használja a gazdagság megteremtésére. Az energiaáramlást és a harmóniát az ún. Repülő Csillag módszer segítségével, az idő és tér egyensúlyának elérésével teremti meg.


Kategória: Szimbólumok | Megtekintések száma: 471 | Hozzáadta: Unicita | Tag-ek(kulcsszavak): gyermekáldás, buddha, pocakos, gazdagság, bőség | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 0
Hozzászólásokat csak regisztrált felhasználók írhatnak.
[ Regisztráció | Belépés ]
Copyright MyCorp © 2016 | Szeretnék ingyenes honlapot a uCoz rendszerben