Bodorrózsa
Bodorrózsa (növ., Cistus Tourn. Rhodocistus et Ladanium Spach, szuhar,
cisztuszrózsa), a róla nevezett család cserjéi és félcserjéi szép nagy
rózsa-alakú, gyűrött, bodros szirmokkal, sok hímmel és sok magvu
tokgyümölccsel. Leginkább a mediterrán vidék növényei (50 faj). Több
faja jó illatú gyantát termel.
Eddigi kutatások azt állapították meg, hogy a görög bodorrózsa vagy más
nevén cistusz rózsa hatóanyagai gátolják a legtöbb ismert vírus
szaporodását.
Nem csak vírusellenes hatásáról ismert, védi a sejtanyagcserét, a
szív-és érrendszert, immun erősítő hatással bír, kedvező hatással van a
bélflórára, méregtelenít és segít eltávolítani a nehézfémeket a
szervezetből, növeli a csontsűrűséget, enyhíti a mandulagyulladást.
Lassítja a bőr öregedését, fogszuvasodás megelőző.
A cistusz a legradikálisabb gyökfogó. A szabad gyökök károsítják szervezetünket és felgyorsítják az öregedést.
A cistusz polifenolokat tartalmaz, amelyek védik a sejtanyagcserét,
immun erősítő és szív-és vérkeringés stabilizáló. A polifenolok képesek
megkötni bizonyos fehérjéket, amely tulajdonsága alapján a cistusz
alkalmazható külsőleg is.
Külsőleg gyógyíthatók olyan bőrbetegségek, mint ekcéma, akne vagy a pelenka okozta bőrgyulladás.
A cistusz rózsából készült tea háromszor egészségesebb a zöld teánál,
hatékonyabban védi a szívünket a vörösbornál és sokkal nagyobb
antioxidáns hatással bír, mint a friss citromlé.
|
